Hogyan lakjunk zöldebben?

 Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület környezeti tanácsadó irodáját az utóbbi időben többen keresték fel energetikai, építészeti jellegű kérdésekkel. Tegyük passzívvá házunkat!

Megszaporodott azon érdeklődők száma, akik családi házuk felépítése, vagy egy kisebb felújítás előtt fontosnak tartják az energiahatékonyság, ezzel együtt a környezetbarát élettér kialakításának kérdéseit. Az egészségvédelem és az innovatív anyagok alkalmazási igénye mellett legtöbben az anyagi megszorítások oldaláról közelítik meg a témát, a rezsiköltséget szeretnék csökkenteni. A környezeti és gazdasági szempontból fenntartható gondolkodás az elektromos áramfelhasználás és a hőenergia-igény, valamint a vízfogyasztás csökkentését célozza meg. Előbbit praktikus eszközökkel, energiatakarékos világítótestekkel, "A" kategóriás háztartási gépek alkalmazásával valósíthatjuk meg. A vízpazarlást az esővíz széles körű alkalmazásával csökkenthetjük, hiszen csupán az emberi fogyasztásra szánt mennyiség igényli az ivóvíz minőséget. Az összegyűjtött esővíz, vagy szürkevíz egyszerű gépészeti eszközökkel, viszonylag kis beruházással hadra fogható a vízöblítésnél. Az esővíz jellege, lágysága miatt kifejezetten előnyös lehet a mosásnál. Az egyszerű lehetőségek tárháza itt is széleskörű, a nyomásfokozó perlátorától a víztakarékos öblítőtartályokig.

A megújuló energiával való hőtermelés ugyan nagyobb beruházásigényű a bonyolultabb megvalósítás és szerkezeti illesztés miatt, főleg ha komfortos és megbízható rendszert szeretnénk. Ugyanakkor hozadékuk is nagyobb hosszú távon. Sokadik szempont, hogy a minimális fenntartási költségek mellett alkalmazásuk egyben emeli a ház forgalmi értékét, mely hamarosan elsődleges szempontként fog jelentkezni az ingatlanpiacon (előjelként látva a távfűtéses panellakások jelenlegi árzuhanását).

Elsődlegesen a napenergia és a biomassza használható fel a használati melegvíz (HMV) környezetbarát előállítására és fűtésre, fűtésrásegítésre. A legegyszerűbb napkollektoros rendszerek 500-700 ezer forinttól indulnak, melyek HMV előállításra alkalmasak és egész évben megbízható módon, hatékonyan működnek. A fűtésrásegítés költségei a magasabb gépészeti eszközigény és a nagyobb kollektorfelület miatt 1,5-2 millió forintos beruházással hozzák meg a kívánt hatást. E beruházások megtérülési ideje a növekvő energiaárak mellett egyre csökken, így 8-12 év alatti megtérülés kalkulálható, mind amellett élettartamuk és használhatóságuk jó tervezés esetén csaknem megegyezik a házéval. Fontos tudnivaló, hogy a napenergiával segített fűtési rendszerek csak felületfűtés (fal-, vagy padlófűtés) alkalmazása esetén képesek hatékonyan működni. A magasabb hőmérsékleten működő radiátoros hőleadóknál rásegítő hatásuk elenyésző, emiatt nem ajánlott.

A biomassza fűtés kevéssé tekinthető környezetbarátnak, de sokszor egyszerűbben elérhető. A kínálat a pár tízezer forintos teakályhától indul. Gépészeti rendszerelemként napjainkban a faelgázosító kazánok használata a leginkább elterjedt (ATMOS). Új trendként nagyságrendileg növekszik a pellettüzelés iránti kereslet, ahol a technológiai innováció mellett sok esetben a dizájn is teret kap (Edilkamin). Bekerülési költségük fél-egy millió forint körül kalkulálható. Ezen készülékek fontos előnye az égés hatásfokának tökéletesítése miatt azok gazdaságossága és csökkentett környezeti kibocsátása az eddig megszokott szilárd-tüzelő berendezésekhez képest. A készülékek másik előnye a pontos szabályozhatóság, mely a gázkészülékek kényelmét nyújtja a környezetbarát fűtőanyag használata mellett. Gyakran indokként szokott szerepelni a választásnál az autonomitás biztosítása a folyamatosan jelen lévő gázviták hatásainak kiküszöbölésére.
A régmúltat idézik a különféle cserép- és téglakályhák, kemencék alkalmazása, melyek újraélik reneszánszukat. Hatásfokuk változó, folyamatos, vagy napi kezelést igényelnek, de hangulatuk megfizethetetlen egy természetes, népies stílusú otthonban.

A természeti erőforrások jellegéből adódóan nagyon fontos szempont a hatékonyság kérdése, mely erősen befolyásolja a beruházás várható megtérülési idejét. E logika mentén első lépésként otthonunk energiaszükségletét célszerű az adott körülmények legalacsonyabb szintjére csökkenteni. A kitűzött célt különféle épület- és gépészeti szigetelésekkel valósíthatjuk meg akár nyílászárók, födém, vagy falszerkezet hőtechnikai jellemzőiről beszélünk, akár a gépészet csőszakaszainak, berendezéseinek technológiai szigeteléséről van szó. A beruházás költségei erősen igény- és alkalmazásfüggő képet mutatnak.

A ma elérhető építőanyagokat és építészeti technológiákat körülvevő fogalmak kapcsán fontos tudnunk, hogy léteznek környezetbarát (fa, vályog, szalma, cellulóz, habkavics, égetett agyag) és fokozottan energiahatékony (EPS, XPS, BASF, neopor) technológiák, melyekből jól szigetelt ház építhető. Utóbbi kör nem feltétlen elégíti ki mindkét jellemzőt egyszerre. Alkalmazási irányuk és a választás itt a műszaki tényezők mellett szubjektív döntés eredménye lehet.

A felújítók lehetősége is széles határok között mozog. A komplex homlokzati felújítás például sok esetben elodázható természetes növényzet felfuttatásával, ha szűkösebb anyagiak állnak rendelkezésre. A dekoratív zöld homlokzati borítás ugyan kisebb mértékű javulást eredményez, ám ezt jóval olcsóbban, természetes úton érjük el. Másrészről pozitív hatása, hogy a nyári tűző nap ellen is hasonlóan védi a homlokzatot.
A lakóépületek általánosan leggyengébb láncszemei a leromlott állapotú nyílászárók. Így hasonló dilemmák állhatnak a felújítók előtt: cserélni, de mire? Fára, műanyagra? Mennyit kell költenem rá? Minden ablakgyártási technológiának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Egy azonban elmondható, lehetőség szerint a felújítás bizonyul a leginkább költséghatékony választásnak. Ez nem csak rövidtávra, sokkal inkább hosszú távra is érvényes. A régi, de jó szerkezeti állapotú ablakokat résszigeteléssel ellátva, esetleg hőszigetelt üveg cseréjével a maihoz közelítő hőtechnikai értékeket érhetünk el, mindezt a teljes ablakcseréhez képest töredék összegből, mely akár 1-2 év megtérülési időt eredményez. A járulékos költségekkel és engedélyekkel is érdemes számolnunk. Előbbin a cseréhez kapcsolódó bontási, kőműves és festési munkák költségei értendők, utóbbi a műemlék jellegű környezetben okozhat fejtörést a házigazdának.

Összegzésként elmondható, hogy az energiahatékonysági kérdések célszerűen előfeltételei a megújuló energiaforrások háztartási alkalmazásainak. A gondos hőszigetelést követően elsődleges feladat meghatároznunk saját igényeink alakulását most és várhatóan több évre előre. Kérdések a behatároláshoz: állandó, vagy idényjellegű a tartózkodás (lakó-, vagy hétvégi ház)? Milyen hőfokigény van a helyiségekben? Hány tagú a háztartás hétközben / hétvégén? Kisgyermek magasabb hőigénye és mosások megnőtt sűrűsége? Állatok a lakásban, azok "egészségügyi" szokásai? Belső növényzet sűrűsége? Ki milyen napszakban tartózkodik otthon? Milyen szintű és periódusú rendszerkezelés fogadható el (napi begyújtástól és folyamatos tüzeléstől a kezelésmentes készülékig)?
A beruházás költségigénye erősen függ ezen igények kielégítéséhez választott megfelelő technológiáktól, azok illesztéséhez szükséges eszközrendszerek (gépészet) alkalmazásától. Ez határolja be a beruházás összes ráfordítását, melyből majd a megtérülés számítható és ellenőrizhető.

A megújuló energiaforrások családi ház léptékben történő alkalmazásáról az EKOKU Ökoházában szerezhet személyes tapasztalatokat, ahol mindezek a technológiák életszerű működés közben megtekinthetők egy nagy csokor személyes tapasztalati információ mellett. Ezen belül célzottan a napenergia alkalmazási lehetőségeiről az EKOKU Kalákás Napkollektorépítő Programjakeretében kaphatnak bővebb információt.

Bővebb információ:
Ledzényi András
Esztergomi Környezetkultúra Egyesület
33/400-150
ekoku@zpok.hu  

Az irodai tanácsadás hatékonyságát, az infrastruktúra fejlesztését és a környezetbarát alternatívák bemutatását a KÖTHÁLÓ “lakossági tanácsadás fejlesztése a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok hatékonyságának növelése érdekében" című, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alaptársfinanszírozásával megvalósuló projektje segítette.

Forrás:Greenfo