ILD kézikönyv
Az ártéri tájgazdálkodás elméletének és gyakorlatának egyik legjobban használható összefoglalója.
A Tisza völgyében a földhasználat és vízgazdálkodás hatékonyságának javítására szolgáló integrált tájfejlesztési módszerek elméleti összefoglalása és gyakorlati útmutatója
A projekt tanulságainak elemzése
Készítette Flachner Zsuzsa, Balogh Péter, Nagy Gergő és Fehér Lóránt anyagainak felhasználásával Borsos Béla szakmai tanácsadó (UNDP).
Készült az Integrált tájfejlesztési program a víz- és tájgazdálkodás hatékonyságának fejlesztésére a Tisza vízgyűjtőn (Integrated land development [ILD] program to improve land use and water management efficiency in the Tisza basin) című program keretében.
A projekt további eredményei, szakmai anyagai elérhetők itt.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető
1.1. Rendszerelmélet és a folyók
1.1.1. A rendszerekről általában
1.1.2. Elsőfajú hiba
1.1.3. Rendszer logika
1.2. A projekt története
1.2.1. Korábbi projektek
1.2.2. A jelenlegi projekt
2. A Tisza jelenállapota – a most és a jövő aggályai
2.1. A folyó élete
2.1.1. Az együttműködő táj
2.1.2. Az élő ártér működésének jellegzetességei
2.1.3. Vízgazdálkodás az ember nélkül
2.1.4. Folyószabályozások – a természet tudja, mit csinál, de mi még jobban tudjuk
2.1.4.1. Változások a hegyekben
2.1.4.2. Változások az alföldeken
2.1.4.3. A munkálatok közvetlen következményei
2.1.5. Következmények: a rendszerszintű visszacsatolás
2.1.5.1. Egymással ellentétes hatások: bevágódás és feltöltődés
2.1.5.2. Aszály és belvíz: az elveszett évszakos és területi mintázat
2.1.5.3. Járulékos beruházások
2.1.5.4. Pozitív visszacsatolás: a végtelen történet
2.1.5.5. A folyószabályozások történetének összefoglalása
2.2. A társadalom élete
2.2.1. Intézményi problémák: az integráció hiánya
2.2.1.1. Nemzetközi kitekintés
2.2.1.2. Intézményi gondok hazai pályán
2.2.2. Jogszabályi háttér
2.2.2.1. A földhasználattal kapcsolatos jogi akadályok
2.2.2.1.1. Reprivatizáció vagy kárpótlás
2.2.2.1.2. Birtokrendezés a megoldás?
2.2.2.1.3. Kié a föld?
2.2.2.1.4. A művelési kötelezettség
2.2.2.2. A vízgazdálkodással kapcsolatos jogi akadályok
2.2.2.2.1. Megosztott vízgazdálkodás
2.2.2.2.2. A vizek kártételei elleni védelem
2.2.2.2.3. A halászat szabályai
2.2.2.3. Jogszabályi előírások útvesztője
2.2.3. A hagyományos közösségek felbomlása
2.2.4. Finanszírozási gondok
2.2.5. Külső hatótényezők
2.2.5.1. Klímaváltozás, szélsőséges időjárási események
2.2.5.2. Olajcsúcs; a világ pénzügyi rendszere
3. Gazdálkodás az ártéren a múltban
3.1. Antropogén változások a Kárpát-medencében az iparosítás előtt
3.2. Ártéri haszonvétel: a Kárpát-medence fokgazdálkodása
4. A folyóvölgy természetföldrajza
4.1. A táj természetes állapota
4.2. Mezőgazdaság: a földhasználat változásai
5. A tájgazdálkodási és vízgazdálkodási tevékenységek működése és várható eredményei
5.1. A hivatalos megoldás: a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése
5.2. Az alternatív megoldás előfeltételei
5.2.1. Intézményi keretek
5.2.1.1. Integrált vízgyűjtő gazdálkodás
5.2.1.2. Az intézményi környezet Magyarországon
5.2.2. Jogi keretek
5.2.2.1. A tulajdonjog szerepe
5.2.2.2. Lassú változások
5.2.2.3. A vízgazdálkodás jogi keretei
5.2.3. Pénzügyi keretek
5.2.4. Az ész szava
5.2.4.1. A táj mint működési egység
5.2.4.2. Az alulról jövő kezdeményezések
5.2.4.3. Közvetítő szereplők
5.2.4.4. Veszélyek
6.1. A megoldás: tájgazdálkodás az ártéren
6.1.1. Modellezés
6.1.2. Az ártéri tájgazdálkodás módszertana
6.1.3. Tervezési elvek
6.1.4. Funkcionális tájgazdálkodás
6.1.4.1. Az árasztás módja és lehetősége
6.1.4.2. Az ártér apasztása
6.1.4.3. A táj vízháztartásának mérlege
6.1.4.4. Vízminőség
6.1.4.5. Infrastruktúra
6.1.4.6. Földhasználat váltás
6.1.4.7. Pénzügyek
6.1.4.8. Várható eredmények
6.1.5. A Nagykörűi ártéri öblözet
6.2. Esettanulmányok
6.2.1. Az ILD Nagykörűben
6.2.1.1. A bemutató mintaterületek
6.2.1.1.1. A hullámtéri bemutató terület
6.2.1.1.2. A mintaterületek kiválasztása
6.2.1.1.3. Az N szilvás (3-as helyszín) árasztásának lépései
6.2.1.2. A gyakorlati megvalósítás buktatói
6.2.1.2.1. Egyeztetések a gazdákkal
6.2.1.2.2. Jogszabályok útvesztőjében
6.2.2. Tiszaroff – a rossz példa
6.2.3. A Dobai öblözet – a (majdnem) jó példa
6.2.4. Hortobágy – a természet jobban tudja
6.2.5. Zenta
6.2.6. Székelyudvarhely – Odorheiu-Secuiesc
7. Összefoglalás és következtetések
8. Köszönetnyilvánítás
