Kampány helyett mindenkinek a gátakon van a helye
Orbán Viktor szerint az a legnagyobb baj, hogy nincs elegendő pénz az árvíz elleni védekezésre, ezért a Fidesz a vasárnapi nagygyűlésen a beteg gyermekek javára összegyűjtött pénz egy részét várhatóan átcsoportosítja árvízi védekezésre, valamint a párt többmilliós támogatást ad még árvízvédelemre.
Több mint háromezer kilométeren van árvízi védekezés a magyarországi folyókon, ebből 496 kilométeren harmadfokú a készültségi szint. A Duna tovább árad, a Tisza vízszintje Vásárosnaménytól emelkedik, felette a hazai szakaszon apadás figyelhető meg. Szombat este lezárták a Margit-szigetet. Az áradás miatt 341 embernek kellett elhagynia otthonát. Budapesten a valaha tapasztalt legnagyobb árvizekhez közeli lehet a jelenlegi áradás a vízügyi miniszter szerint.
Belvízhelyzet: nem várható lényeges javulás – 2006. március 21.
Jelenleg 239 ezer hektár belvízzel elöntött terület van az országban, és nem várható, hogy a közeli napokban számottevően javuljon a helyzet – jelentette ki Magyarics András, az Országos Műszaki Irányító Törzs ügyeletese a Magyar Rádiónak. Az elárasztott földek közel 60 százaléka vetés vagy szántó. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Objektív Hírügynökséget úgy tájékoztatta: a kitelepített lakosság létszáma nem változott, 41 településen 61 ingatlanból összesen 213 ember hagyta el ideiglenesen otthonát.
A vízügy.hu honlap folyamatosan frissülő adatai szerint összesen 82 szakaszon védekeznek a vízügy dolgozói; elsőfokon 32, másodfokon 38, harmadfokon 12 szakaszon.
A legfrissebb vízügyi vízkárelhárítási tájékoztató szerint 165 önkormányzat területén folynak védelmi munkák. 75 önkormányzat másodfokú, Túrkeve, Fegyvernek, Kungyalu, Kunszentmárton és Domaszék harmadfokú készültségben védekezik.
Magyarics András az árvízhelyzetről a rádiónak úgy nyilatkozott: az kedvezően alakul, a korábban megindult árhullámok levonulóban vannak, és a következő napokban nem várható hirtelen olvadás.
Mint az Objektív Hírügynökség írja: a Kraszna vízállásának csökkenése miatt a harmadfokú készültséget csökkenteni lehetett, így jelenleg csak a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán folyik a védekezési munka a legmagasabb készültség mellett. Jelenleg összesen 806 km-en van készültség, ebből 620 kilométeren első-, 102 kilométeren másod-, 84 kilométeren pedig pedig harmadfokon. Másodfokú az árvízvédelmi készültség a Krasznán és a Hármas-Körös középső szakaszán, és elsőfokú készültség van a Tisza Csongrád és Szeged közötti, a Lónyay-főcsatorna alsó, a Zagyva középső és alsó, a Berettyó és a Sebes-Körös alsó, a Hortobágy-Berettyó alsó és a Hármas-Körös felső és alsó szakaszán.
A vízkárelhárítási tájékoztó szerint a védekezésben 724-en vettek részt az elmúlt 24 órában. A hosszan tartó magas vízállások következtében mind a Hortobágy-Berettyó, mind a Kraszna mentén növekednek az átszivárgások és a csurgások a töltések mentén.
A Balaton vízállása 117 centiméter, a vízeresztés mértéke jelenleg 26,5 köbméter percenként. A tó magas vízállása és a Zalán befolyó vízmennyiség miatt a vízügyi szakemberek növelni akarják a leeresztés mértékét. Az illetékes vízügyi igazgatóság megkezdte azokat a munkálatokat, melyek a nagyobb intenzitású vízeresztést lehetővé teszik, és várhatóan holnaptól a vízeresztés mértékét fokozatosan 40-50 köbméterre növelik. A Velencei-tó vízállása 166 centiméter – áll a vízügyi tájékoztatóban.
Forrás: www.mno.hu, 2006. március 20.
Tovább nőtt az belvízzel elöntött területek száma – 2006. március 20.
Országszerte nőtt az elöntött területek nagysága, jelenleg 244 ezer hektárt borít belvíz az Országos Műszaki Irányító Törzs adatai szerint.
Dobson Tibor, a katasztrófavédelem szóvivője a Magyar Rádiónak elmondta, hogy péntek óta újabb négy embert kellett kitelepíteni, így az otthonukat elhagyni kényszerülők száma 213-ra emelkedett.
A folyókon több mint 800 kilométeren van árvízvédelmi készültség. Továbbra is a legmagasabb, harmadfokú a készültség van érvényben a Krasznán és a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán.
A vízügyi szakemberek a Sió csatorna Kaposig húzódó szakaszán négy nagy teljesítményű szivattyút telepítenek szombaton, melyekkel a csatorna menti belvizes területekről szivattyúzzák le a vizet. Mivel a Kapos folyón jelenleg is egy kisebb áradás vonul le, ezért a szakemberek csak az ár levonulása után kezdhetik meg a siófoki zsilipen a leeresztési sebesség növelését.
Forrás: www.mno.hu, 2006. március 18.
A miniszter felel a balatoni belvízhelyzet kialakulásáért.
Az MDF országos választmányának elnöke szerint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter közvetlenül felelős azért, hogy a Balaton déli partjának települései és a Sió-menti térségben élők szenvednek a belvizek miatt. Katona Kálmán vasárnapi – a víz világnapja alkalmából is tartott – budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt négy esztendő pénzügyi, morális és szakmai tekintetben olyan károkat okozott a vízügyi szolgálatnak, hogy azt egy következő kormány nagyon nehezen tudja majd rendbe hozni.
Persányi Miklós nem tartja be a siófoki zsilip üzemeltetési szabályzatát, saját hatáskörébe vonta a vízszint szabályozásával kapcsolatos döntést, így a vízügyi igazgató nem intézkedhet, csak felterjesztéssel élhet a miniszter felé. A kisebbik ellenzéki párt politikusa a miniszter személyes felelőssége közé sorolta azt is, hogy nem hajtottak végre két kormányhatározatot: a Sió-csatorna medrének és zsilipjének rendbetételéről, különös tekintettel a csatorna felső szakaszára, illetve a vízgazdálkodási társulások két évig nem kaptak állami támogatást. Katona Kálmán felrótta, hogy a miniszter utasítására tavaly szeptemberben abbahagyták a vízleeresztést, annak ellenére, hogy az úgynevezett menetgörbe 135 centiméteres vízszintet jelzett és az előrejelzések alapján erős havazásra lehetett számítani.
Napról-napra nő a Balaton vízszintje, a Zala folyóból több víz érkezik a tóba, mint amit a Sió-csatorna el tud vezetni, mivel a csatorna zsilipjeinek egyik felét nem lehet teljesen kinyitni, illetve a csatorna “érdessége” szakmai kifejezéssel nagysúrvadásos és növényzettel benőtt.
Ennek következménye, hogy az oldalfolyókat le kellett zárni, 56 helyen átemelni a vizet, így a Sió mellett belvizektől szenved a lakosság. A várható problémák közül Katona Kálmán kiemelte, hogy a déli parton leesett csapadék nem tud befolyni a Balatonba, a partvédő műveket pedig kisodorta a vihar.
A politikus – aki elmondása szerint a sorkatonai szolgálat megszűnése kapcsán is aggodalommal figyeli az árvízveszélyt – mindehhez hozzáfűzte, hogy további 20 centiméteres vízszintnövekedés várható.
Forrás: MDF sajtó/MTI, 2006. március 19.
A belvízhelyzet változatlan – 2006. március 5.
A tűzoltókat az utóbbi három-négy napban naponta 40-50 esetben kérték szivattyúzási munkákra belvíz eltávolítására, tárgy-értékmentésre, szerencsére ez is jóval kevesebb, mint a korábbi időszakban volt.
Forrás: hirado.hu, Info Rádió, teletext.hu, mno.hu
Dobson Tibor, a katasztrófavédelem szóvivője elmondta, Békés megyében Köröstarcsán hat, Jász-Nagykun-Szolnok megyében Kunhegyesen öt embert kellett kiköltöztetni házából.
A Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint eddig már 183 ezer hektárt borít belvíz, hat szakaszon és három településen harmadfokú a készültség. A folyókon levonuló árhullám miatt a Fekete-Körösön, a Hortobágy-Berettyón és a Krasznán másodfokú árvízvédelmi készültséget tartanak a szakemberek.
Továbbra is tocsog Téglás városa
Naponta több ezer hektárral nő a belvízzel elárasztott területek nagysága. Három településen harmadfokú, 57 településen pedig másodfokú a készültség.
Továbbra is Hajdú-Biharban a legnagyobb a baj. Nem tudják elvezetni a vizet. Szombattól megint esőre és hóra kell számítani – mondják a meteorológusok. Bár a Hajdú-Bihar megyei Tégláson már javult a belvízhelyzet, a városban még mindig a legmagasabb készültség van érvényben. A kertekben és az utcán áll a víz, van olyan porta, amelyet csak gumicsizmában lehet megközelíteni. A megyében a legrosszabb a helyzet az országban. Több településen harmad- illetve másodfokú a készültség.
A Dél-Alföldön még uralják a helyzetet a szakemberek. Attól tartanak, hogy a folyók áradása miatt később lesz gond a belvíz elvezetésével. A Dunán és a Körösökön már elsőfokú árvízvédelmi készültség van. A folyók vízgyűjtő területén pedig kétszer annyi csapadék hullott az idén télen, mint a korábbi években.
A talaj teljesen megtelt vízzel, a szakemberek szerint tavasszal a mostaninál is nagyobb területek kerülhetnek víz alá.
Az elmúlt négy napban ötven százalékkal nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága, jelenleg 82 ezer hektár. A talaj az ország területének legalább 90 százalékán vízzel telített. Hétfőn Gyurcsány Ferenc bejelentette: a belvíz elleni védekezésbe 40 ezer közmunkást vonnak be. Összesen negyven embert költöztettek ki a belvíz miatt.
Újabb 11 embert kellett kitelepíteni a belvíz okozta károk miatt – 2006. február 25.
Az utóbbi napok csapadékos időjárása és a hóolvadás következtében több keleti országrészben ár- és belvízvédelmi készültség van érvényben. Országosan mintegy 80 ezer hektárnyi a belvízzel elöntött terület nagysága – közölte a környezetvédelmi minisztérium.
Nyolc KÖVIZIG területén, 39 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség, ebből 29 szakaszon I. fokú és 10 szakaszon II. fokú.
A hóolvadás hatására Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három körzetében alakult ki jelentősebb belvíz, a Krasznán pedig kisebb árhullám indult el. Az Ecsedi-láp térségében, illetve Kemecsén és Újfehértón másodfokú a belvízvédelmi készültség, míg Tiszabercel környékén elsőfokú. A Kraszna vízszintje még nem érte el a készenlét elrendelését indokoló magasságot, de a folyó gátjainál a zsilipeket már zárni kellett, így az Ecsedi-lápról Nagyecsed, Tiborszállás és Kocsord határában szivattyúkkal emelik át a vizet az elöntött földekről.
Debrecenben és Hajdúhadházán harmadfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el, több településen másod- vagy elsőfokú a készültség. Hajdú-Bihar megyében összesen 17 ezer hektár van víz alatt. Hajdúhadházon öt épületből húszan költöztek rokonokhoz. Itt félszáz utca szinte járhatatlan és több lakóházat is megrongált a víz. Kritikus a helyzet Debrecen környékén, ott három családot telepítettek ki. Szolnok megyében Karcag külterületén egy tanyából öt embernek kellett elhagynia otthonát, vasárnap este pedig hat ember költözött el két lakóépületből a belvíz miatt.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője tájékoztatása szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem volt kitelepítés, de Nyírbátorban nyolc lakóházat kellet védeni homokzsákokkal és szivattyúzással. A katasztrófavédelem egységei az elmúlt negyvennyolc órában ötszáz riasztást kaptak, főleg szivattyúzni hívták őket.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette: hétfőn reggel aláírta azt a rendeletet, amely kétmilliárd forintot különít el arra, hogy negyvenezer közmunkás vegyen részt a bel- és árvízi védekezésben. Most kétszer annyi a víz, mint januárban, sok helyen száz százalékos a talaj telítettsége, ezért az oda telepített 72 zagyszivattyú, ami januárban érkezett, megkezdte az átemelést – tette hozzá.
Árvízvédelem: 257 kilométer hosszon van elsőfokú készültség
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el az intenzív hóolvadás miatt a Fekete- és a Fehér-Körösökön, valamint a Berettyón. Jelenleg 257 kilométer hosszon van I. fokú árvízvédelmi készültség. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Körkövizig) 13.700 hektár elöntött területet tart nyilván, ebből 7.300 hektár a vetés. A Körkövizig 17 szivattyútelepe mellett a térség két vízgazdálkodási társulása további 30 szivattyútelepet működtet. A folyók többsége jégmentes, hosszú megszakításokkal álló jég van a Hármas-Körösön. Az igazgatóság elsőfokú jégvédelmi készültségben tartja a Berettyó I. és a Berettyó II. nevű jégtörő hajókat.
Az, hogy árvíz lesz-e a Tiszán, attól függ, mennyi csapadék hull a közeljövőben és mikor. Pénzhiány nem hátráltatja majd a munkákat – ígérte Lamperth Mónika belügyminiszter.
A meteorológusok előrejelzése szerint a héten naponta legfeljebb 5-10 milliméter csapadék várható, később azonban jelentősebb esőzések is lehetnek. Ha a Kárpátalján is enyhül az idő, a Tisza vízgyűjtőjén a hó megolvad. Árvízre azonban mégsem kell számítani, sokkal inkább a belvíz jelent majd veszélyt, a fagyos föld ugyanis nem képes magába szívni a csapadékot, ezért a belvízi elöntések növekedhetnek. Az Alföldön jelenleg 66 ezer hektár áll víz alatt.
Forrás: Magyar Rádió, hirado.hu, Inforádió, Magyar Nemzet
