Mentse meg ön a gazdákat!
Nem hiszi? Pedig komoly esély van rá! Többek között az alma-probléma miatt nehéz helyzetbe került gazdákon is a civil szervezetek egy csoportja és maguk a fogyasztók tudnak segíteni. Kóla helyett almalé kerüljön a kosárba!
Ez a Szövetség az Élő Tiszáért szervezet új akciójának a címe, amellyel a válságba került almatermelőknek igyekszenek segíteni abban, hogy ne csak az almafák alá szórt trágya legyen az idei év munkájának a gyümölcse. Az alma és a hazai termelés-feldolgozás népszerűsítésére indított akcióba a szövetség 100%-os gyümölcstartalmú, tartósítószer nélkül készült, közvetlenül almából vagy meggyből préselt hazai termékeket, illetve a léfeldolgozókat vonta be. A levek csappal ellátott kartondobozokban kaphatók. Ezekben egy fóliás tömlő van, s a lé kiengedésekor ez a fólia vákumszerűen zsugorodik a megmaradt innivalóval. Így hosszabb ideig (felbontva akár 3 hétig) is eltartható az alma- és a meggylé. Felbontatlanul 3-6 hónapig állnak el, pedig nincs bennük tartósítószer (sőt, semmilyen mesterséges adalék).
Könnyen lehet, hogy a kedves olvasó még egy szót sem hallott erről az akcióról. Nem csoda: az úgynevezett közvetlen kereskedelemmel (amikor a termelőtől közvetlenül, vagy kevés közvetítőn keresztül jut az áru a fogyasztóhoz) foglalkozó civil szervezetek (sem) dúskálnak a reklámra fordítható pénzben. Marad tehát a „gerillamarketing”, azaz az internet, a különféle közösségek tagjain keresztül terjedő hírverés, valamint a pozitív példa csalogató ereje. A mostani akció is a közösségekre épít: e-mailen, internetes honlapokon, már meglévő fogyasztókon és a kevés árusítóhely vendégein keresztül terjed a híre. Az elv pedig nagyon egyszerű: minél többen vásárolnak ilyen almalevet, annál több gazdát tudnak bevonni az akcióba, elősegítve ezzel, hogy termékeik a korábbi nyomott, gyakran önköltség alatti ár helyett méltányos áron kerüljenek értékesítésre. És ha van igény az almalére, azok gyártói, a hazai tulajdonú kisfeldolgozók is megerősödhetnek, s így végül – a remények szerint – jól jár fogyasztó, feldolgozó és termelő egyaránt.
A vidék problémáiról, a szétvert hazai feldolgozóipar esélyeiről, a bizalomhiányról és más gondokról, illetve azok megoldásáról Kajner Pétert, a Szövetség az Élő Tiszáért szervezet elnökségi tagját kérdeztük.
Mik a tapasztalatai, hogyan működnek ezek a kampányok?
– A nyári meggymentő akciónk hasonló elven működött és „bejött”. Ezért szerveztük a mostani almamentő kampányt is. A rövid távú cél a gazdák és a feldolgozók megsegítése, hosszú távon pedig a méltányos kereskedelmet és a számtalan problémával sújtott vidéki gazdaságot szeretnénk fejleszteni. Jó volna kisegíteni a gazdákat a multinacionális feldolgozó cégekkel szembeni kiszolgáltatottságból.
Az alma-front jó példa az egész feldolgozóipar kilátástalan helyzetére. Mi a helyzet most?
– Az almapiacot két multinacionális feldolgozó cég uralja, az árakat ők határozzák meg. Ha nem kapnak olyan olcsón almát, mint ahogy ők akarják, akkor hoznak külföldről. Emiatt lesznek olyan kiszolgáltatottak a magyar léalma-termelők. De bőven van még probléma. Ismert, hogy a 90-es évek elején összeomlott keleti piacok miatt elveszett lehetőségeket nem tudták pótolni a termelők. A privatizáció során sem védték meg a hazai feldolgozókat és termelőket, a magyar tulajdonú kis- és közepes feldolgozók tönkrementek vagy igen rossz helyzetben vannak. (Az almafront helyzete amúgy egész Európában nehéz, mert egy nagy mennyiségű kínai almalésűrítmény-szállítmány „nyomja” a piacot.) Súlyos probléma továbbá a bizalom hiánya. Az elmúlt évek rossz eseményei miatt sok termelő nem bízik a feldolgozókban, és gyakran visszafelé sem működik a dolog. Sőt a termelők nehezen bíznak meg egymásban is, így még az összefogási kísérletek (pl. közös feldolgozók építése) is nehezen haladnak. Az építőipari körbetartozások esete jobban ismert, de máshol is létezik ez a jelenség. Emellett a multinacionális kereskedőláncokban a hazai kistermelők áruinak a legtöbbször nincs esélye. A jogszabályok pedig szintén nem segítenek a hazai kiscégek helyzetén: az előírt higiéniai és kereskedelmi szabályok teljesítése olyan tőkeerőt kívánna meg, amivel a hazai, kisebb cégek legtöbbször nem rendelkeznek.
Elég borús a kép. Mi lehet a kivezető út?
– A már említett akciók mellett igyekszünk újszerű megoldásokkal és árusítási lehetőséggel segíteni a termelőket és a magyar feldolgozókat. Segítjük a kezdődő összefogásokat, illetve elősegítjük a kialakulásukat. Más szervezetekkel együtt (pl. Tudatos Vásárlók Egyesülete, gazda- és civil szervezetek) előkészítünk egy jogszabálymódosító csomagot, amely ésszerűsíti a vonatkozó szabályokat, így lehetőséghez juttatja a gazdákat és a hazai feldolgozókat. Emellett honlap indul hamarosan, amely számba veszi azokat a szervezeteket az országban, amelyek közvetlen kereskedelemmel foglalkoznak. Itt mindenki elolvashatja, hogy a lakóhelyéhez közel hol árusítanak közvetlen kereskedelemben zöldségeket, gyümölcsöket és más mezőgazdasági terményeket, pékárukat, pálinkát stb.
Mit gondol, lesz ennek az összefogásnak, illetve közvetlenül a fogyasztóknak olyan ereje, hogy megfordítsák a negatív tendenciát?
– Megfordítani egyedül valószínűleg nem tudják, de van ma már jó példa arra, hogy nagyobb kereskedők, esetleg élelmiszerláncok az ügy mellé álljanak. A CBA például megállapodott a MAGOSZ-szal, hogy az ő bajbakerült termelőiktől is vesznek almát. Mi bevezetjük hamarosan az Élő Tisza védjegyet (a bejegyzése már folyamatban van), és szeretnénk, ha a védjegyes termékek bekerülhetnének az üzletekbe, kereskedelmi láncokba – mondjuk helyet kapnának egy Élő Tisza-sarokban. Azt is szeretnénk elérni, hogy a vásárlás ne csak forintot jelentsen. Jelentsen egy szavazatot a magyar gazdaság támogatása, a jó minőségű termékek és a közvetlen emberi kapcsolatok mellett.
Nem túl kényelmesek az emberek a közvetlen kereskedelemhez?
– A régi hiánygazdálkodás után most a túlkínálatban tobzódunk: tényleg hozzászoktunk, hogy bármit, bármikor, bárhol megvehetünk. Az óriási áruházakban szinte minden kapható, gyakran késő estig, némelyek éjjel-nappal nyitva tartanak. Ezzel nagyon nehéz versenyezni. Az élelmiszer-kereskedelemben 8 lánc uralja kb. a piac 85%-át. Persze, hogy tönkremennek a kistermelők. Viszont van jó tendencia is: egyre nő az igény a vegyszermentes, hazai, megbízható forrásból származó élelmiszerekre. Ez segíthet a magyar gazdákon, ha sikerül összehozni őket a fogyasztókkal. Segíthet továbbá a falusi turizmus erősödése is, hiszen itt az emberek találkozhatnak a gazdákkal, a gyerekek megnézhetik, mi miként készül, milyen a gazdálkodók élete és testközelben megtapasztalhatják, hogy az étel „nem nejlonzacskókban keletkezik”. Ráadásul semmilyen kampány vagy más bizalomépítés nem ér fel azzal egy kézfogással a falusi termelő és az elégedett vendég között.
Említette az Élő Tisza védjegyet. Ki kaphatja meg ezt?
– A Tisza vízgyűjtő területéről származó termék, amely helyi gazdálkodásból származik és néhány környezetvédelmi alapfeltételnek megfelel. Kezdetben befogadjuk a nem környezetkímélő gazdálkodású termelőket is, ha vállalják, hogy átalakítják termelési folyamataikat, csökkentik környezetterhelésüket. Ebben persze minden segítséget megadunk nekik. Azután vannak önkéntes vállalások, pl. cukormentes, tartósítószer-mentes élelmiszerek előállítása, ezt mind rá lehet majd írni a védjegyes termékre. Legjobban persze a kímélő gazdálkodásból származó vagy biotermékeknek örülünk. Keressük a kapcsolatot szolgáltatókkal, pl. szállásadókkal, éttermekkel. Egy jó választást kínálunk tehát az egészséges élelmiszereket jó áron kereső embereknek.
A levek kaphatók:
Budapesten, a Komjádi uszoda előtti piacon (II. ker., Árpád fejedelem útja 8.) szombatonként reggel 06-13 óráig (előrendelés: info@elotisza.hu vagy 06-30-768-8718).
A Magyar Pálinka Házában (1088 Budapest Rákóczi u. 17.) Tel.: 06-1-338-4219.
Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) iroda, (5065 Nagykörű, Május 1 út 1.)
Kékszilva Szilvotéka, (Nyíregyháza, Tavasz u. 8.) Tel.: 30/9 582-696
Zöldséges (Debrecen, Nagyerdei körút 48.) Tel:. 20/5 535-761
Bereg Kincsei Tájbolt (Tarpa, Kölcsey u. 14.) Tel.: 45/488-025
Törökszentmiklósi piac (szerdán és szombaton 07-12 óráig).
Kecskeméti piac (hétfőn és csütörtökön 8-11 óráig)
