Pro Lecsó és Bioszentandrás: két út a szegénység enyhítésére Észak-Magyarországon

Témánk a Pro Cserehát Egyesület által jegyzett Pillangó Szabadfolyású Fejlesztések keretében elindított Pro Lecsó program volt. A Pro Lecsó Borsod-Abaúj-Zemplén megye számos településén működik, melyek az ország leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartoznak. A program komplex, vagyis egyszerre ökológiai, gazdasági, közösség- és településfejlesztési kezdeményezés, mely a fenntartható, kistelepülési vegyszermentes gazdálkodás meghonosítását szolgálja. Együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberekkel, és más szervezetekkel. Kutatásunk fő kérdése az volt, hogy a Pro Lecsó program ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontból milyen fenntartható változásokat indított el az érintett helyi közösségekben és a térségben?

A Pro Lecsó kezdeményezés lényege, hogy a hátrányos helyzetű térségekben vegyszermentes kertművelés meghonosítása által segítenek nehéz sorsú embereknek: jobb minőségű élelmiszerhez jutnak és megélhetésüket kiegészíthetik. A program gazdái megtanították a vegyszermentes kertművelés módszereit, vetőmagokhoz juttatták a résztvevőket, együttműködést kezdeményeztek a települési önkormányzatokkal, és számos más módon segítik a kertek művelését. Az önkormányzatok gépi munkával, anyagokkal, szervezéssel segítik a munkát. A kutatás helyszínéül választott, Pro Lecsó programban résztvevő települések a borsod-abaúj-zemplén megyei Ároktő és Edelény voltak. Hasonló célokat tűzött ki, de más utat jár a megye egy másik települése, Hernádszentandrás Önkormányzatának Bioszentandrás programja, amit szintén megvizsgáltunk a hallgatókkal.

A 2018. május 25-én, Miskolcon megtartott műhelymunka bemutatta kutatásaink eredményeit. Annak érdekében, hogy a helyi gazdaságfejlesztést szélesebb kontextusba helyezzük, a rendezvény előadásai között helyt kapott egy korábbi kutatás bemutatása is. A nógrád megyei Terényben, a falu megújításáért indított kezdeményezést 2017-ben tanulmányoztak az ELTE TáTK Humánökológia Mesterképzés hallgatói, melyről szintén elhangzott egy előadás.

A rendezvényt Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg, levezető elnöke Lányi András, ny. habilitált egyetemi docens az ELTE TáTK Humánökológia szakalapítója volt. A műhelymunka első blokkjában előadások hangzottak el a tanulmányozott kezdeményezésekről. Ekler Éva, a Pro Cserehát Egyesület elnök a Pro Lecsó Program módszertanáról és a közösségekkel végzett munkáról beszélt. Az ELTE, illetve az Agenda 2030 Humánökológiai Kutatóműhely hallgatói a tavasz során lezajlott kutatás eredményeiről beszéltek. Balogh Pál a Pro Lecsó program ároktői, Lukács Bence pedig edelényi tanulságait foglalta össze. Rákos Ágota a hernádszentandrási Bioszentandrás program módszereit és eredményeit vetette össze a Pro Lecsó programéval.

A délutáni blokk elején Kajner Péter, az ELTE TáTK egyetemi oktatója a falumegújítás és gazdaságfejlesztés Terényben megismert módszeréről beszélt. Plachi Attila, az ELTE TáTK Humánökológia Mesterszak hallgatója összehasonlító kutatásának eredményeit ismertette arról, hogy egyes hazai falusi önkormányzatok milyen szerepeket vállalnak, milyen eszközeik vannak az ökológiai fenntarthatóság helyi megvalósítására.

Az előadások után Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere és a Pro Lecsó program helyi mentorai – Lengyelné Magyar Judit, Kalóz Attila (Ároktő) és Tóth Attila (Edelény-Finke) – beszélgettek az elhangzottakról. A rendezvény utolsó szakaszában a jelenlévők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe.

A konferencián elhangzott előadások a 2018. tavaszi kutatás legfontosabb tanulságait a következőképpen összegezték. A terepmunka során empirikus módszerekkel vizsgált két komplex vidékfejlesztési kezdeményezés eltérő modellt képvisel. A meglátogatott három település különböző gazdasági-társadalmi helyzetben van, de sok hasonlóságot mutat. A Pro Lecsó Program alapvetően a vegyszermentes zöldségek önellátásban játszott szerepét, és a szociális szempontokat helyezi előtérbe. Ároktőn a modell eredeti elképzelések alapján (vagyis önkéntes alapon) megvalósul meg, míg Edelényben az önkéntes munkára alapított kezdeti időszak után a közmunkaprogramba integrálódott a kezdeményezés. Hernádszentandráson ezzel szemben a piaci szempontok is érvényesülnek a társadalmi vállalkozás működtetésében. Céljuk elsősorban minőségi terméket előállítani, a gyakorlati működtetésben – például a foglalkoztatásban – azonban folyamatosan tudnak érvényesülni erős szociális szempontok.

Ahogy az interjúkban a fejlesztési projektek vezetői, főszereplői is hangsúlyozták, és a Miskolcon rendezett műhelybeszélgetésen is kiderült, a vidékfejlesztés számára nincsen általános recept. Minden település más és más – így eltérő megoldások is működhetnek a helyi gazdaság fejlesztésére a különböző településeken. Egy jó projektnek rugalmasan kell alkalmazkodnia a helyi adottságokhoz, és abból kell kihoznia a legtöbbet.

Ezeknek a fejlesztési projekteknek az eredményei sokszor számszerűleg kevésnek, időben lassúnak tűnnek, de a vidékfejlesztés nem a gyors és látványos sikerek terepe. Minden jó kezdeményezést nagyra kell értékelni, és lehetőség szerint tanulni belőle, hogy sikeresebben működhessenek, és további kezdeményezéseknek is pozitív példát mutassanak. Kell tehát kitartás is, hogy az első kudarcok ne kedvetlenítsék el a fejlesztésbe fogókat, ugyanakkor ez nem jelenti, hogy ne lenne szükség folyamatos monitorozásra és önvizsgálatra a tekintetben, hogy miképpen lehetne sikeresen működtetni a projekteket.

Mindenképpen tanácsolható bármely hasonló vidékfejlesztési kezdeményezés számára, hogy a közösségiség erősítésére nagy hangsúlyt fektessen, mert enélkül gazdaságilag sem lesz fenntartható a kezdeményezés. Ezt mindhárom példánk egyértelműen igazolta: sikereiket nagyrészt a mögöttük működő közösségiségnek köszönhetik. A közösségiség mellett a visszajelzések fontossága, a megfelelő szakértelem, és a játékos, élményszerű közlési formák alkalmazása is nagyban ajánlható a hasonló kezdeményezéseknek.

Nem elhanyagolható tényező a hálózatok kialakítása sem a sikeres társadalmi vállalkozások, szegénység-enyhítő projektek esetén. A megvizsgált jó példák Ároktőn, Edelényben, Hernádszentandráson eredményeiket nagyban annak is köszönhetik, hogy vidékfejlesztők, önkormányzati dolgozók, civilek együttműködése áll mögöttük.

A műhelymunka előadásai alább letölthetők.