Rezervátum lesz a tiszaalpári öblözet

Csaknem hétszázmillió forint pályázati pénzből a Kiskunsági Nemzeti Park helyreállítja a tiszaalpári ártéri öblözet egykori mocsaras-zsámbékos élővilágát.

A tiszaalpári öblözetről az első fennmaradt leírások a XI. században keletkeztek. A térséget akkoriban rengeteg tó, kaszáló- és erdő borította, és a korabeli apátsági adományozó levelek szerint a térség kiváló halászóhelynek minősült. Amikor ugyanis áradáskor az öblözet megtelt, az alacsonyabban fekvő részeken a vizet elrekesztették, és a folyó viszszahúzódásakor e kis tavak halaiból éltek a helybéliek. Később az állattartás lett a főbb gazdálkodási ág az öblözetben, a magasabban fekvő területeket pedig beszántották. A folyószabályozást követően a kanyargós ágakat levágták, a fő meder mellé nyári gátat építettek, amelyet 2000-ben, a nagy árvíz idején – Szolnok védelme érdekében – berobbantottak, és a Tisza újra elárasztotta az öblözetet.

Az apadást követően a gazdák a gát visszaállítását szerették volna elérni, de a vízügyi és természetvédelmi szakemberek az egykori árterület megtartása mellett érveltek. Elképzeléseiket erősítette a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, annak módosított változata is, amely már nem a gátak erősítését, hanem az árterek létesítését támogatta. Ennek a koncepciónak az eredményeként a Tisza egyre gyakrabban kiöntött az öblözetben, ellehetetlenítve a területen gazdálkodást. A konfliktus feloldását csak az érintett földek állami tulajdonba vétele jelenthette. Erre lehetőséget adott a Natura 2000 földterületek vásárlására kiírt pályázat.

Ennek alapján az öblözetben környezetvédelmi szempontból legértékesebb 1600 hektárból a múlt év óta csaknem 1400-at piaci áron megvásárolt a gazdáktól a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek összköltsége 422 millió forint volt. A földvásárlásokhoz kapcsolódóan az igazgatóság a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére kiírt programból elnyert egy 257 millió forint értékű élőhely-rekonstrukciós pályázatot is. Ebből az összegből a fennmaradt szántókat erdősítik, az alacsonyabban fekvő részeket természetes élőhelyekké alakítják, valamint a támogatásból vásárolt speciális traktor segítségével megkezdik az elszaporodott és tájidegen gyalogakác kiirtását. A tervek szerint az újra madaraktól és halaktól benépesülő alpári rét magasabban fekvő területein szürke marhákat telepítene a nemzeti park.

Gilly Zsolt, a Kiskunsági Nemzeti Park programvezetője tudósítónknak elmondta: a pályázatokhoz kapcsolódóan erdei iskolává alakítják a lakitelek-tőserdei volt pártüdülőt, amelynek kezelői jogát nemrégiben megkapta az igazgatóság. Hozzátette: az év végére befejeződő felújítást követően hetente öt napot tölthetnek el itt a térség iskolásai, hogy megismerkedhessenek a Tisza sajátos, ősi élővilágával.

Forrás: www.nol.hu