Szupermarketek kontra gazdák

A brit kormány 2030-ig szóló mezőgazdasági stratégiáját ismertette egy oxfordi konferencián. A "termeld meg saját élelmed" jelszóval fémjelzett programban kiemelt helyet kapott az állampolgárok földhöz juttatása. A gazdák közben az egyre nagyobb hatalommal bíró szupermarketek miatt panaszkodnak, melyek lenyomják a termelői árakat.

Hilary Benn mezőgazdasági miniszter a vásárlók növekvő hatalmának pozitív példájaként említette, hogy a szabadban nevelt szárnyasok tojásai (free-range eggs) az erős fogyasztói igény miatt nyertek teret a boltokban. A Waitrose, a(z élelmiszerüzletbe beszállt) Marks and Spencer vagy a Co-Op már nem is engedik iparilag, gyári környezetben nevelt csirkék tojásait a polcaikra. A környezetkímélő, "fenntartható élelmiszerek" hasonló karriert futhatnak be, ha kellő nyomás nehezedik az élelmiszer-áruházakra a vásárlók részéről, véli Benn.

Öko-árucímkék

Ahhoz, hogy a fogyasztók választani tudjanak, új, a korábbinál specifikusabb jelszavak kellenek az áruk felcímkézéséhez. Ilyen új keletű kifejezés a fair trade vagy a food miles, előbbi a kisemmizett termelők korrekt árszinten történő megfizetésére utal (gyakran a nyomott piaci áron felül), utóbbi azt jelzi, hány mérföldet tettek meg az összetevők (vagyis mennyire szennyezték szállításukkal a környezetet), mire elkészült belőlük az adott termék.

A Food 2030 elnevezésű programterv az egészséges élelmiszerek elterjedése érdekében szorgalmazza olyan címkék széles körű bevezetését, amelyek a csomagolás tetején azonnal elárulnák, mennyi kalóriát vagy cukrot tartalmaz az áru. Az éttermek menüin a só-, cukor- és kalória-tartalom csökkentését írná elő a program. A kormány azonban nem adoptálta az állategyészségügyi ellenőrzések szigorítására vonatkozó javaslatokat, hangsúlyozták a program kritikusai.

Egyre több külföldi élelmiszert fogyasztanak a britek – olcsóbban

Angliában tíz éve folyamatosan csökken a helyi beszállítók részesedése az élelmiszeriparban, s nő az import részaránya. A termelők szakszervezete szerint felesleges 2030-ig agrárstratégiát alkotni, ha a farmgazdálkodás időközben kimúlik: független szabályozótestület (és az "élelmiszer ombudsman" posztjának) felállítását látják szükségesnek, ezzel megfékeznék az áruházláncokat, amelyek könyörtelenül lenyomják a beszállító gazdák árréseit. Részben ennek, részben a silányabb és olcsóbb nagyipari tömegtermékek érvényesülésének tudható be, hogy a brit családok ma átlagosan keresetük 11 százalékát fordítják élelmiszervásárlásra, míg húsz éve 20 százalékot (a szegényebb családok azonban jövedelmük 15-16 százalékát költik élelemre).

"Termeld meg az élelmed"-mozgalom

A kormány szeretné, ha a terményeket a maguk szezonjában vásárolnák az emberek és az áruházak, amivel kevesebb lenne a szezonon kívüli, energiaigényes termelés. A program tanfolyamokat indítana az elhízás veszélyének kitett családok számára és segítene abban, az állampolgárok és közösségek földhöz jussanak, hogy megtermelhessék saját élelmiszer-szükségletüket. Egy Földbank létrehozása is felmerült, amely közvetítene a termelőkközösségek és a földtulajdonosok között.

Forrás: Greenfo