Teljes Élet – Nulla Hulladék!

Vajon lehet-e a szó szoros és átvitt értelmében is teljes életet élni, fenntartani vagy akár javítani az életminőségünket úgy, hogy közben (szinte) nullára csökkentjük a hulladéktermelésünket? Bizony lehet, és a feladat nem is jár önsanyargatással és „minden jóról lemondással”, csak némi tudatosságra és kreativitásra van szükség.

Dióhéjban: a Nulla Hulladék az a hagyományos hulladékgazdálkodáshoz képest, mint a fenntartható fejődés a klasszikus környezetvédelemhez képest. E szemléletmód és eszközrendszer lényege, hogy strukturális problémák nem oldhatók meg abban a rendszerben, amelyben keletkeztek. Fontos, de korántsem elég az okozatok, a következmények enyhítése. Az okokat és összefüggéseket kell feltárnunk és megváltoztatnunk. A természeti értékeket lehet rezervátumként körbekeríteni, egyre hatékonyabb technológiákkal, jobb szűrőkkel, takarékossággal, szelektív hulladékgyűjtéssel és folyamatos kármentesítéssel lehet is, kell is mérsékelni a környezet terhelését. A csővégi, védekező megoldások azonban csak enyhítik a károkat, de a problémát nem oldják meg.

Legyen szó kormányzati vagy civil szervezetekről, cégekről vagy kutatóintézetekről, tudósokról vagy hétköznapi családokról, mindenki tehet valamit – erre a HuMuSz sokszínű  Nulla Hulladék programja és ez a honlap is rávilágít majd. A nulla hulladék nem technológiai megoldás, hanem szemléletmód. A Nulla Hulladék célja, hogy a lineáris gazdasági rendszerben megtertmelt hulladékmennyiségét redukáljuk, felismerjük benne a nyersanyagot, és felfedezzük a hulladékmentes vásárlás és életmód szépségeit. A Nulla Hulladék bevezetéséhez teljes fogalmi és paradigmaváltásra van szükség.

Nagy szavak, „fenntarthatóság”, „ok-okozat”, összefüggések, életciklus-szemlélet és paradigmaváltás. Pedig valójában rém egyszerű dologról van szó. A szemétnél aligha van szembetűnőbb módja a környezetszennyezésnek, kukkantsunk hát bele a kukánkba! Mi látunk?! Honnan jött az a sok anyag? Ki és hol termelte? Hogyan, meddig és mire használtam, mielőtt a kukába került? Mi lesz most vele? Mit lehetett volna, mit lehet másképp csinálni?! Szerintem mindenki tudna 8-10 ötletet adni, mindenki tud 8-10 egyszerű dolgot tenni.

De miért védjük a környezetet, amikor annyi bajunk van amúgy is?! Először is, a „környezet védelme” rossz szó, hiszen mi emberek is részei vagyunk a környezetnek. Ha a környezetet védjük, magunkat védjük, ha fenntarthatóságra törekszünk, a saját életminőségünket tartjuk fönn. Ráadásul a környezetvédelem – a pazarlás elkerülése, az energiatakarékosság, a tudatos vásárlás vagy a Nulla Hulladék szemlélet – nem csupán külső értékek védelme, hanem elemi, pénzben is jól kifejezhető érdekünk is.

Végül: szemetet gyártani akárki tud. Az a lineáris, eldobó szemléletű folyamat, hogy valahol kitermelnek egy csomó nyersanyagot, abból sok energiával és tudással valami terméket gyártanak, aztán szállítják, beárazzák, reklámozzák, eladják, mi megvesszük, kicsit használjuk vagy csak birtokoljuk egy darabig, aztán rövid úton szemét lesz belőle, nem csak fenntarthatatlan, de végtelenül szürke és dög unalom is. Hát nem sokkal izgalmasabb, érdekesebb kihívás jobb terméket tervezni és gyártani, változatos eszközökkel leszorítani a településen a szemét mennyiségét, átlátni a reklámokon, értékálló termékeket keresni, megjavíttatni a régi dolgokat, komposztálni a zöldjavakat, piacra járni plázákban ődöngés helyett… Nem izgalmasabb tárgyak birtoklása helyett közösségben lenni, élményeket szerezni, szeretetet adni és kapni vagy bölcsebbé válni?! De?! Akkor kalandra fel!

Forrás: Nulla hulladék

Címke: