Tiszavirág ártéri sétaút
Az 1500 m hosszú tanösvény a tiszavirág (kérész) életét , fejlődési fázisait és a Tisza-tó élővilágát mutatja be. Madármegfigyelő tornyai és a séta végcélját is jelentő belső tó, a Göbe halászladikjai is igen népszerű.
A három ősi mesterségben éppen az a közös amit az ártéri sétány élő környezete kovácsolt össze, mely nem más mint maga a tevékenység tárgya, ami itt él, itt terem.
A teknővájást a “nyersanyag” lelőhelye (az ártéri erdők öreg szürke- ill. fehérnyarai) közelében tábort ütő cigány családok végezték.
A mesterség apáról fiúra szállt, a család minden tagjának meghatározott szerepe volt az “árú” előállításában. Bemutatásra kerül egy hajdani nyári teknős-cigány tábor, annak lakhelyül is szolgáló ekhós szekere, mint a tábor egyik legjellegzetesebb darabja.
A kosár (fűzvessző) és gyékény fonás mestersége már a falusi portához köthető. Ezért ennek bemutató teréül egy faszerkezetes, lábakon álló, nádtetős falusi szín fog szolgálni.
Az érdeklődőket itt megismerhetik a kosár ill. gyékényfonás anyagait, az árú (kosár, szakajtó stb…) készítésének egyes fázisait.
Az ismertető táblák a mesterség és termékei felhasználásáról részletes magyarázatot adnak.
A halászmesterséget a Göbe partjára épített korcolt nádtetejű halászkunyhó mutatja be. A tiszai halász “egyszerű, de nagyszerű” nyári lakhelyét és annak praktikusan kialakított környezetét hozzáértő kezek építik fel. A látogatók megismerkedhetnek a halász által oly gyakran használt varsával, a különböző hálókkal és a mester-fogásokkal. A bemutató alkalmával a halászladik kipróbálására akár sor is kerülhet.
