Túl sok az adalékanyag az óvodai ételben
A tapasztalatok szerint továbbra sem javult az óvodások étkeztetése. A gyerekeknek adott ebéd korántsem olyan, mint a vezetőknek szóló cégbemutatón, az adagok kisebbek, az étel az egészségesnél sósabb, nagy mennyiségű adalékanyagot, gyakran a növekedést serkentő hormon termelését gátló anyagot tartalmaz, viszont a folyadék kevesebb a szükségesnél.
A közétkeztető cégek fele pedig egyáltalán nem tud diétás, vagy allergiás gyermekeknek is adható ételt szállítani. Sarkadi Éva óvodavezető azt mondja, az évente egyszer, jó esetben kétszer megtartott "étlap-értekezleteken" – itt az intézményvezetők találkoznak a közétkeztetési cégek vezetőivel -, megfogalmazott kívánságaiknak nem sok foganatja van.
Jó lenne, ha az ott nekünk felszolgált ételt a gyerekek a valóságban is ugyanúgy megkapnák, sajnos azonban sem a minőség, sem a mennyiség nem olyan később, mint a bemutatott. A tízóraira adott joghurtokból szinte már mindent kivontak, amire a gyermekeknek fejlődésükhöz szükségük lenne, azon kívül tele vannak adalékanyagokkal. Azt kértem az étkeztetőktől, hogy lehetőség szerint ilyet ne hozzanak. Olyan péksüteményeket kérnénk, amelyekben nem a térfogatnövelő szerek, hanem a valódi alapanyagok dominálnak. Az elején kérésünkre kaptunk még túrót a kenyérre kikeverve, zöldfűszerekkel, babbal, amit nagyon szerettek a gyerekek, aztán ez elmaradt. Most kapjuk a kenhetetlen margarint és a párizsit, amelyben tudjuk mi van.
Az emített párizsi régen vitatéma, az egyik alapanyag, a szója ugyanis olyan inhibítort tartalmaz, amely gátolja a növekedést serkentő hormon termelődését. S ez nem igazán kedvező a fejlődésben lévő gyermekeknek. A pedagógus szerint egyébként hamis az a konyhák által sokszor hangoztatott érv, hogy a gyerek nem eszi meg az egészséges ételt. A kicsik ugyanis azt fogyasztják szívesen, amit előbb megismertetnek velük. A mai közétkeztetés ráadásul olyan, mintha harminc évvel visszamentünk volna az időben. Jó a bableves, de minden héten egy kicsit túlzás – mondja.
Úgy tűnhet, ezek a kívánságok, lévén a gyerekek egészsége a tét, nem túlzóak, az óvodavezető mégis sokat kér. Az Országos Élelmezés – és Táplálkozástudományi Intézet korábbi felmérése szerint ugyanis nemhogy nem korszerű a magyar óvodásoknak járó közétkeztetés, de alapvető hibáktól szenved. Az OÉTI szerint, az óvodásoknak adott ételek sótartalma rendkívül nagy, ez a nyersanyag-felhasználás és az ételkészítés korszerűtlenségét tükrözi.
Az étrendek nyersanyag-adagjaiban a tervezett és a kiadagolt közt is találtak különbséget. A folyadékpótlást az óvodák egyharmadában nem az egészséges táplálkozásnak megfelelő italokkal biztosították. A diétás étkeztetést a közétkeztetők fele pedig nem tudta biztosítani. Az intézet ezen kívül a normatívát is kifogásolta, szerintük ugyanis a gyerekenkénti napi alig 300 forintból nem lehet megfelelő ételt adni az óvodásoknak. Gyümölcsöt a konyhák alig több mint fele nem adott. Az étlap tervezésekor csak a konyhák felében történt tápanyagszámítás.
SÓTARTALOM. A napi háromszori étkezéssel biztosított étrendek sótartalma rendkívül nagy volt: a legkisebb érték is elérte a 3,5 g-ot, a legnagyobb 13,1 g volt (átlag: 6,9 ± 1,5 g). Ennek alapján megállapítható, hogy országosan az óvodai közétkeztetés által biztosított ételek sótartalma több mint három-szorosa a korcsoportos ajánlás 65%-ának. Forrás: OÉTI.hu
Úgy tűnik, valamit a gyerekek is tudhatnak, sok szülő panaszkodik arról, hogy gyermeke a napi öt étkezésből jó, ha az ebédet megeszi. Sokan pedig kénytelenek tudomásul venni, hogy az egész napi koplalás után az óvodából hazaérve „ebédel” a gyermekük.
