Új minisztérium, újabb esélyek a kistermelőknek és a vidéknek
2010. július 5-én lépett hatályba a 4/2010. (VII. 5.) VM jelű rendelet, mely újra módosította a kistermelői élelmiszerelőállításra és kereskedelemre vonatkozó előírásokat. A jogszabály olyan civil javaslatokat is tartalmaz, melyek a korábbi rendeletmódosításba nem kerülhettek bele. A változás újabb lehetőségeket is nyit a kistermelők számára.
A kistermelők érdekeiért fellépő 53 civil szervezet 2009. májusában javaslatcsomagot nyújtott be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) a kistermelői élelmiszerelőállítás és kereskedelem szabályainak módosításáért. A javaslatok közül számos bekerült a nagy jelentőségű 52/2010. (IV. 30.) FVM rendeletbe, mely a kistermelők számára kedvező változásokat hozott. Az új kormány vidékfejlesztési minisztere által jegyzett és már hatályos 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet a civil javaslatok közül számos újabbat beemelt a szabályozásba, ami tovább javíthatja a kistermelők helyzetét.
Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja, a kistermelők érdekeiért fellépő 53 civil szervezet munkájának koordinátora a kistermelői rendelet legfontosabb módosításait a következőképp összegezte:
- Az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús stb.) és a feldolgozott kistermelői termékek (sajt, lekvár, kolbász stb.) értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten (régióban), vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is.
- A kistermelő is végezhet szolgáltatásokat más magánszemély, kistermelő részére élelmiszerének előállítása során (pl. hús füstöltetés, terménytisztítás, zöldség-, gyümölcs-, olajosmag-szárítás, -őrlés, -préselés). Az állat vágása és húsának feldolgozása és ételkészítés szolgáltatási tevékenység más kistermelővel nem végeztethető.
- Ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágása esetében a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 db házi tyúkféle, 25 db víziszárnyas vagy pulyka, 13 db nyúlféle vágása esetén.
- A falusi vendégasztal szolgáltatás, és a rendezvények keretében lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból, helyi/házi vágás elvégzésére (bejelentve a hatóságnak), a hús helyben való elkészítésére, értékesítésére helyben fogyasztás céljára.
- Az ökörsütés, birkapörkölt, házi diszótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett.
- Kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet az általa megtermelt vagy előállított, és kiegészítő alapanyagként vásárolt élelmiszer felhasználásával.
Háttér
A fentieken túl néhány további lényeges észrevétel:
- A régiós értékesítés lehetősége szűkült, hisz régió alatt korábban a megyét, a szomszédos megyéket és Budapestet érthettük. A civil szervezetek által véleményezett tervezetben még 200 km távolságot írtak le a jogalkotók.
- A májusban hatályba lépett 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet bevezette a „kistermelői vendégasztal” fogalmát, ami jogértelmezési zavart eredményezett számos tekintetben. A most hatályba lépett rendeletmódosítás a „falusi vendégasztal” fogalom pontos körülhatárolásával rendezi ezt a helyzetet.
- A sertés húsa csak alapos sütés-főzés után fogyasztható a résztvevők számára. A trichinella vizsgálatot is elvégzik a szakemberek, s a kedvező eredmény esetén az állat húsa a falusi vendégasztal szolgáltató számára lefagyasztható vendégek számára más alkalommal készítendő ételekhez.
- A kistermelő évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 (18 hónaposnál fiatalabb) kecskét és 2 (30 hónaposnál fiatalabb) szarvasmarhát vághat le, készíthet el a fogyasztók részére falusi vendégasztal szolgáltatás, rendezvény keretében.
- Kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére csak hatósági igazolással értékesíthető a szárnyasok és nyúlfélék húsa is.
- A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért. A hatóság, ha rendellenességet tapasztal az ellenőrzés során, jogosult írásbeli felszólítással kötelezni a hiányosság kijavítására vagy a mulasztás pótlására. A hiányosság vagy mulasztás további fennállása és nagy veszélyokozás esetén tehet további lépéseket a hatóság.
A 2010. július 5-én hatályba lépett rendelet pontos címe:
A vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (VII. 5.) VM rendelete a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról
A kistermelők érdekeiért fellépő 53 civil szervezet további jogszabálymódosításokat is szükségesnek lát:
- A termelői bor és pálinka értékesítését továbbra is akadályozza a jövedéki szabályozás, kedvezőbb helyzet eléréséhez módosítani kellene a bortörvényt és pálinkatörvényt. Ausztriában pl. ahhoz, hogy valaki bort értékesítsen, be kell vizsgáltatnia az italt egy borminősítő szervnél – akárcsak nálunk -, de 3 féle bor bevizsgáltatása ingyenes. Hazánkban hatalmas költségei vannak ennek is. Tudomásunk van arról, hogy ez irányban is kedvező kormányzati jogalkotás folyik.
- Szükséges a termelői vásár kategória létrehozása is, ehhez az alábbi két jogszabályt kell módosítani:
- 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól;
- a 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról.
- Szükség van külön közétkeztetési törvényre, ehhez kapcsoltan külön közbeszerzési szabályok megalkotására.
További információ:
Szabadkai Andrea, Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (SZÖVET)
info@elotisza.hu, 06-30-768-8718
Bővebben a VM honlapján: http://84.206.43.91/main.php?folderID=2290&articleID=16148&ctag=articlelist&iid=1
Az 53 együttműködő civil szervezet a kistermelők érdekképviseletéért, a rendeletmódosítás kapcsán:
Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara
Bihar Közalapítvány
Bors Alapítvány
CEEWEB a Biológiai Sokféleségért
Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület
Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ)
E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
Energia és Környezet Alapítvány
Európai Civil Koordinációs Egyesület
Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ)
Fejér Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület
GAIA Ökológiai Alapítvány
GATE Zöld Klub Egyesület
Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara
HANGYA Szövetkezeti Együttműködés
Hegypásztor Kör Oszkó
Hortobágy Közalapítvány
Inspi-Ráció Egyesület
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.
Kiskunsági Nők Egyesülete
Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft.
Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány
Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület
Magyar Biokultúra Szövetség
Magyar Faluszövetség
Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE)
Magyar LEADER Szövetség
Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete
Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ)
Messzelátó Egyesület
Moccantó Egyesület
Nyitott Kert Alapítvány
Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület
Ormánság Alapítvány
Öko-forrás Közhasznú Alapítvány
ÖKOTÁRS Alapítvány
Piacfejlesztési Alapítvány
Pro Vértes Közalapítvány
Reflex Környezetvédő Egyesület
Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület
Természetes Életmód Alapítvány
Tiszatáj Közalapítvány
Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE)
Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége
Védegylet Egyesület
Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület
VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete
Zöld Akció Egyesület
Zöld Fiatalok Egyesület
Zöld Folyosó Közalapítvány
Zöld Pihenő Alapítvány
Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület
A civil együttműködést az NCA-DP kollégiuma támogatja.
A sajtóközlemény alább letölthető.
