Új USDA tanulmány a helyben termesztett termékekről és a közvetlen értékesítésről

 

Az USDA Gazdasági Kutató Szolgálata (ERS) a közelmúltban tanulmányt jelentetett meg a helyben termesztett élelmiszerek, a közvetlen értékesítés és a helyi élelmiszer-rendszerek jelenlegi helyzetével és gazdasági kilátásaival kapcsolatban.
A helyben termesztett élelmiszerek fogyasztása és a közvetlen értékesítés komoly népszerűségre tett szert az USA-ban az utóbbi időben.

 

 

A közvetlen értékesítés a 2007-es mezőgazdasági cenzus szerint 551 millió dollárról 10 év alatt 1,2 Mrd dollárra nőtt, amely a mezőgazdasági jellegű eladások 0,4 %-át  jelenti; az amerikai farmok 6 %-a értékesíti termékeinek valamekkora hányadát közvetlenül. A farmerpiacok száma is kiugró növekedést produkált: 2009-re összesen 5274 piacot tartottak nyílván, amely csaknem duplája az 1997-es adatnak (2756). A közvetlen értékesítésben kiemelt szerepet játszanak az ún. CSA-k[1 ], melyek száma 1986-ban még csak 2 db volt, mára azonban körülbelül 2500-ra[2] tehető a számuk. Ugyancsak fontos szerepet játszanak az ún. farm-to-school  programok, melyek olyan iskolaétkeztetési programokat jelentenek, amelyekhez helyi farmerektől szerzik be az alapanyagot. 2009-ben már 2095 ilyen jellegű program működött országszerte, míg 1997-ben csupán 2.


A farmerpiacok és a farm-to-school programok számának alakulása
A mezőgazdasági cenzus szerint közvetlen értékesítést elsősorban a kisebb – 50 ezer dollár éves árbevétel alatti -, elsősorban a keleti és a nyugati parti nagyvárosok vonzáskörzeteiben élő termelők végeznek. Az utóbbi öt évben azonban kiemelkedően (37 %-kal) nőtt a nagyobb farmok részvétele is a közvetlen értékesítésben. Az értékesített termékekkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bár a zöldség-gyümölcs szektor vezet a bevétel szerinti összehasonlításban, a 2007-es állapot szerint az egyéb állati terméket (jellemzően tej) és a marhahúst árusító farmok száma együttesen az előbbi csoport kétszerese. A kisebb farmok átlagban terményeik körülbelül 35 %-át, a közepes és nagyobb farmok pedig 17, illetve 7,5 %-át értékesítik közvetlenül.


A „helyben termesztett” meghatározása igen változó. A 2008-as Farmtörvény szerint helyben termesztettnek a származási helyétől legfeljebb 400 mérföldre (600 kilométerre) vagy a származás szerinti államban értékesített termék tekinthető. A különböző államok, valamint a helyben termesztett termékeket árusító kiskereskedelmi láncok és farmerpiacok azonban gyakran ettől eltérő, saját definícióval rendelkeznek. A Whole Foods például helyben termesztettként olyan élelmiszert árusít, amelyet 7 óránál kevesebb ideig szállítottak, a Wal-Mart kritériuma pedig, hogy államon belül termesztett legyen az áru.
A fogyasztók a helyben termesztett termékeket elsősorban környezetvédelmi megfontolásból (kevesebbet utazott a termék), minőségi megfontolásból (frissesség, jobb íz érzete), valamint szociális okokból (helyi farmerek támogatása) választják.
A helyben termesztett áruk eredetileg elsősorban a kisebb, független élelmiszerboltokban voltak kaphatók. Az utóbbi 10 évben azonban a nagyobb élelmiszerláncok – például Wal-Mart, Safeway – is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek ezen árucsoportra. A Wal-Mart 2009-ben évente 400 millió dollárnyi helyben termesztett zöldséget és gyümölcsöt érékesített.


A tanulmány szerint a helyben termesztett élelmiszerek további elterjedését az alábbi tényezők korlátozzák:
* a termelők kis mérete és relatíve szűkös anyagi lehetőségei,
* megfelelő infrastruktúra hiánya (járművek, postharvest technológiák, feldolgozóüzemek, piacok),
* nyomonkövethetőség (elsősorban összetett termékek esetében, élelmiszerbiztonsági szempontból),
* korlátozott szakértelem és képzési lehetőségek,
* szabályozási héttérből fakadó bizonytalanságok.
A helyi termékek értékesítését és a közvetlen értékesítést számos szövetségi program támogatja. Ezek közül érdemes kiemelni az alábbiakat:
* Fresh Program (1994): a Department of Defense és az USDA helyi intézmények számára ajánlottak fel segítséget az élelmiszer-beszerzéshez, melynek során előnyben részesítették az adott államban termelt/előállított élelmiszereket és a kis/közepes méretű farmokat.
* Community Food Project Grants Program (1996): az USDA támogatást nyújt közösségi indíttatású élelmiszerprojektekhez alacsony jövedelmű térségekben többek között a helyi termelés növelésére és a helyben termesztett áruk vásárlásának népszerűsítésére.
* Community Food Security Initiative (1999): partnerségi program az USDA és a helyi közösségek között helyi élelmiszer-rendszerek kiépítésére (farmerpiacokat és CSA-kat is beleértve).
* Belföldi élelmezési programok:
o WIC[3] Farmers’ Market Nutrition Program (1992): gyermekétkeztetési program, mely során a kiosztott kuponokat jogosult farmereknél, farmerpiacokon és útszéli standoknál lehet beváltani élelmiszerre. 2008-ban 2,3 millióan részesültek juttatásban, és a program 20 millió többletbevételt jelentett a farmok számára.
o Senior Farmers’ Market Nutrition Program (2006): a fentiekhez hasonló konstrukció alacsony jövedelmű, idős kedvezményezettek számára.
* Federal State Marketing Improvement Program: támogatásokat nyújt állami ügynökségeknek új piaci lehetőségek teremtésére, 2009-ben a 23 támogatott projektből 8 helyben termesztett termékekhez kapcsolódott.
* National Farmers’ Market Promotion Program (2006): támogatási program a helyi piacok és CSA-k fejlesztésére (például farmerpiacok promóciója, fogyasztók tájékoztatása). 2011-től évi 10 millió dollár nagyságrendű.
* Speciality Crop Block Grant Program (2004): támogatás az államok számára a zöldség-gyümölcs ágazat és a virágkertészet versenyképességének javítására, a helyben termesztett áruk népszerűsítését is beleértve.
* Community Facilities Program: a programon belül támogatás igényelhető farmerpiacok létesítésére is.
* 2008-as Farmtörvény:
o Business and Industry Guarantee Loan Program: hitelprogram, melynek legalább 5 %-a a helyi és regionális élelmiszerek tárolását, feldolgozását és terjesztését segíti elő[4]. Az ilyen jellegű projektek prioritást élveznek.
o Value-Added Producer Grant Program: közvetlen támogatás mezőgazdasági termelők részére, akik a termékeik feldolgozásával vagy helyi értékesítésével hozzáadott értéket teremtenek.
* Know Your Farmer, Know Your Food Program (2009): célja új gazdasági lehetőségek megnyitása azáltal, hogy közelebb hozza egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat.


Bővebben lásd:
http://www.ers.usda.gov/publications/err97/
[1] CSA (Community Supported Agriculture – Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság): a fogyasztó a termelőnél részesedést vásárol/tagságot nyit, amely meghatározott mennyiségű terménnyel egyenlő (egy doboz paradicsom, a hét zöldségei, gyümölcsei, húsfélék, sajtok). Ezt a részesedést aztán a fogyasztó – szezontól függően – hetente megkapja (kiszállítják neki vagy a farmon/CSA értékesítési ponton felveheti). A részesedések értékesítése már az év elején megkezdődik, a részesedés ellenértékét általában akkor ki is fizetik. A fogyasztó biztos lehet benne, hogy az általa megismert farmer jó minőségű áruját fogyaszthatja. A rendszerben benne van egy közös kockázatvállalás percepciója, a vásárló általában aláír egy nyilatkozatot, hogy kifogás nélkül elfogadja farmer által termelt terményt (gyakorlatilag elismeri a gyengébb termés vagy akár a teljes terméskiesés lehetőségét).
[2] Lásd
www.localharvest.org
[3] Women, Infants, Children
[4] Elvileg, a gyakorlatban azonban ez eddig nem valósult meg.

Forrás: Dr. Tóth Attila  / FVM/AgroLine; 2010. június 16.