Újabb GMO tanulmány
A génmódosított növények nem nyújtanak megoldást az éghajlatváltozásra. Tíz százalékkal csökkent a génmódosított növények termőterülete Európában.
A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételének napján a Föld Barátai nemzetközi szervezet által készített új tanulmány feltárja, hogy az arra vonatkozó állítások, hogy a génmódosított növényekkel leküzdhető az éghajlatváltozás, túlzóak és megalapozatlanok. [1]
A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” című jelentés megvizsgálta az ígéretesnek tűnő állítások mögötti bizonyítékokat, és felfedi, hogy a génmódosított növények valójában növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben kudarcot vallanak a világ éhezőinek táplálásában. Ez azért van, mert a génmódosított növények felelősek a növényvédő szerek felhasználásának óriási mértékű növekedéséért az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában, ami növeli a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását. Az állattenyésztő üzemek ellátásához szükséges génmódosított szója termesztése szintén jelentős mértékben hozzájárul a dél-amerikai erdőirtásokhoz. [2]
A jelentés arra is rávilágít, hogy génmódosított növények termőterülete globális mértékben továbbra is a mezőgazdasági területek 3% alatt van, és a génmódosított növények több mint 99%-át állatok takarmányozására és agroüzemanyagok gyártására használják a gazdag országokban, nem pedig az éhezők táplálására.
A génmódosított növények negatív hatásaival kapcsolatos aggodalmak ahhoz vezetnek, hogy a kormányok továbbra is óvakodnak köztermesztésbe vonásuktól. India a napokban hirdette ki az első génmódosított növény termesztésére vonatkozó moratóriumot az egészségügyi, környezeti és társadalmi-gazdasági kockázatok miatti széleskörű tiltakozások hatására. Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik éve csökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. Ez jól tükrözi az a génmódosított növények negatív hatásai miatt a lakosság és a tagállamok körében jelentkező ellenállást. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam, Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta a génmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növények termőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent. [3]
A génmódosított növényeket termesztő birtokok száma egyre apad Európában, miközben egyre több európai követel egy olyan mezőgazdaságot, amely egyaránt jó az emberek és bolygónk számára. Az európai kormányok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából is az lenne a legjobb tanács, ha ejtenék a génmódosított növényeket, és energiáikat inkább a bolygónk és az emberek számára előnyös gazdálkodási módszerekbe fektetnék – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programfelelőse.
Több évtizednyi kutatások ellenére egyetlen megnövelt terméshozamú, szárazságtűrő, sótűrő, megnövelt tápanyagtartalmú vagy más hasznos tulajdonságot hordozó génmódosított növény sincs köztermesztésben, noha a biotechnológiai cégek már régóta ezt ígérgetik. [4]
A génmódosított növények ugyanakkor hátráltatják az éhezés és az éghajlatváltozás kérdésére nyújtandó valódi megoldások kifejlesztését és elterjesztését, mivel elszívják előlük a támogatásokat, és korlátozzák a gazdák vetőmagokhoz és tudáshoz való hozzájutását. Tekintélyes nemzetközi intézmények által készített tanulmány szerint az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos tudás kulcsfontosságú a jövő kihívásainak leküzdésében. [5]
A génmódosítást úgy propagálják, mint ami megoldást nyújt az éghajlatváltozásra, miközben a valóságban térnyerése az erdők kipusztításához vezet, tönkreteszi a gazdák megélhetését és növeli a káros kibocsátásokat. Az igazság azonban az, hogy a génmódosított növények termesztése egyáltalán nem sikertörténet. A kistermelők szerte a világon már környezetbarát módszereket használnak önmaguk ellátására és bolygónk éghajlatának védelmére. Ezeket a módszereket kell támogatni, nem pedig a génmódosított növények környezeti és társadalmi szempontból is káros termesztését – tette hozzá Martin Drago, a Föld Barátai nemzetközi szervezet koordinátora.
Jegyzetek:
[1] A Föld Barátai nemzetközi szervezet által készített tanulmány egy nappal biotechnológiai ipar által pénzelt, a mezőgazdasági biotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications – ISAAA) által készített, “A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" című jelentés előtt jelenik meg. Az ISAAA jelentése a génmódosított haszonnövényeket az éhezés és szegénység megszüntetésének megoldásának kulcsaként népszerűsíti.
[2] Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2008-ban az Egyesült Államokban hektáronként 26%-kal több növényvédőszert használtak a génmódosított növényekhez mint a hagyományos (nem-génmódosított) terményekhez. Egy a brazil kormány által 2007-ben készített tanulmány kimutatta, hogy az országban 2000 és 2005 között 80 százalékkal nőtt a glüfozát-felhasználás. Argentínában több mint kétszázezer hektár őshonos erdő tűnik el a génmódosított szójaültetvények terjesztedése miatt.
[3] A Monsanto MON810-es génmódosított kukoricája az egyetlen, amelynek termesztése engedélyezett Európában. Ausztria, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, és most már Németország is betiltotta környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokra hivatkozva.
[4] A génmódosított növények 99%-át mindössze négy növényfaj teszi ki, amelyek kétféle tulajdonságot tartalmaznak: gyomirtószertűrő-képesség és/vagy rovarölő toxinok termelése („rovarrezisztencia”). Az engedélyezésre váró génmódosított fajták túlnyomó része gyomirtószertűrő vagy „rovarrezisztens”.
[5] UNEP, 2008 Organic Agriculture and Food Security in Africa >>>
IAASTD, 2008 Agriculture at a Crossroads Key findings >>>
Forrás: Greenfo
