Újra akcióban a GMO-lobbi

Az elmúlt hetekben a tudományos kutatások eredményeit figyelmen kívül hagyó, a GMO-k melletti kampányhadjárat indult ismét útjára az online sajtóban. „A génmódosítás nem az ördög műve” és „Európa … egyelőre kimaradt … a fejlődésből” – tudhatta meg az olvasó két népszerű online hírportáltól. [1] [2]

Ha csak a sokat emlegetett gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, Magyarországnak akkor sem „érdeke” génmódosított növényeket termeszteni, mivel piaci pozícióit éppen a GMO-mentességgel tudja erősíteni, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis az európai polgárok többsége GMO-mentes élelmiszereket akar fogyasztani. A NOL szerint előrelépés mutatkozik mind a négy fő GM-növény termesztésében, a valóság azonban az, hogy nincs mitől “lemaradnunk”: jelenleg a világ mezőgazdasági területének kb. 2%-án termesztenek GMO-kat. Valójában ma a piacokon a GM-szennyezés mentes, egészséges, magas értékű élelmiszerek értéke növekszik. Európában a fogyasztók 60%-a elővigyázatos, nem venne GMO-s élelmiszert, hazánkban ez az arány 80%. Nincs is miért, hiszen a fogyasztóknak a ma kapható GMO-k nem jelentenek előnyt: nem szebbek, jobbak, ízletesebbek, nagyobbak. A fogyasztó legfeljebb az egészségügyi kockázatokat kaphatja a GMO-kból. Ezek egyike esetében sem bizonyították megnyugtató módon, hogy nem károsak az egészségre. Ez is az oka annak, hogy Európában a GM-növények termesztése számottevő mértékben el sem indult, és tavaly még ez a csekély vetésterület is 10 %-al csökkent.

Ha azonban a gazdasági érdekektől független tudományos (ökológiai és táplálkozástudományi) hatásvizsgálatokat vesszük alapul, akkor leszögezhetjük, hogy a géntechnológia eddigi termékeivel megnevezhető ökológiai és gazdasági problémák járnak együtt, míg táplálkozástani sajátságaik lényegében kivizsgálatlanok. A géntechnológia menedzserei csodákat ígérnek (megszűnik az éhezés, személyre szabott gyógyszerek készülnek stb.), de ebből a megvalósuló gyakorlat semmit sem képes teljesíteni az Egyesült Államokban sem, ahol a GM-technológia szabad utat kapott. A mellékhatások elhallgatásának legfontosabb érdekeltje az a géntechnológiára építő kutatás-fejlesztés, amely ezen az úton kíván az élenjáró országok gazdasági motorjává válni. E fejlesztésben azonban nem igazán a GM-növényben megnyilvánuló új minőség a lényeges, hanem annak szabadalommal védett természete. Egy GM-növény szabadalmának és engedélyezésének útja igen költséges. A mai napig csupán multinacionális vállalatok voltak képesek erre.

Nemzeti szinten tehát joggal vethető fel, hogy évmilliárdok evolúciójának és évezredek tudatos növénynemesítésének eredményeként létrejött fajtáinkat hagyjuk el egy olyan technológia termékei miatt, aminek előnyei sem láthatók, viszont hátrányai az európai piacon bizonyosra vehetők?

A GMO mellett egyoldalúan érvelő, az olvasókat félrevezető cikkek azt jelzik, hogy Magyarországot is elérte a GMO-lobbi átfogó európai hadjárata, melynek az a célja, hogy bármi áron ráerőltessék Európára termékeiket.

Európa polgárainak jó lesz erősen odafigyelni arra, hogy kinek az érdekeit érvényesíti az Európai Bizottság! A Bizottságban új emberek új felállásban döntenek, és láthatóan az új embereket előbb találta meg a GMO lobbi, mint az őket oda küldő európai polgárok. Csak így történhetett meg, hogy a máltai származású egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos, John Dallin (akinek eredeti foglalkozása könyvelő) alig foglalta el hivatalát, máris botrányos módon keresztülvitte a génmódosított Amflora burgonya termesztésre való engedélyezését, úgy hogy a tagországok csak az utolsó pillanatban értesültek arról, hogy ez a döntés napirendre kerül. Több ország is kifogást emelt ez ellen az antidemokratikus eljárás ellen. Számos ország moratórium bevezetésén dolgozik, nem véletlenül. Luca Zaia, olasz mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari miniszter például nemrégiben sajtótájékoztatón támasztotta alá egy sor érvvel, mi az oka annak, hogy az olasz kormány teljesen elutasítja az új GM-burgonya engedélyezését. Ez a burgonya ugyanis egy antibiotikum rezisztenciát okozó gént tartalmaz, ami a táplálkozási láncba bekerülve potenciális egészségügyi veszélyt jelent. Ez az engedélyezés – véleményünk szerint – ellentétes az EU korábbi határozatával, és a francia Pasteur Intézet vezető kutatói is aggodalmuknak adtak hangot.

Ez az a döntés tehát, amit a NOL cikke olyan lelkesen üdvözöl…

Európa polgárai ébredeznek, és reméljük még időben felébrednek ahhoz, hogy saját sorsukat a kezükbe vegyék.

Nekünk magyaroknak is van mire odafigyelnünk, mert talán az sem véletlen, hogy a magyar mezőgazdasági génbankok folyamatosan veszélyben vannak. A legújabb hírek szerint az egyedülálló Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kutató, Fejlesztő Kht. génbankjának léte került veszélybe, meglehetősen gyanús körülmények között. Nem érthető az sem, miért akadozik a Tápiószelei Génbank fejlesztési lehetőségét biztosító, már elnyert európai hírű Life pályázat beindulása?

Miközben óriáscégek óriási összegeket ölnek GMO-k előállításába és lobbitevékenységbe, hogy letuszkolják ezeket a döntéshozók és a fogyasztók torkán, őshonos fajtáinkat, tájfajtáinkat jogszabályokkal, magas engedélyeztetési költségekkel tartják távol a termesztéstől. A hazai génbankok sorsa évek óta rendezetlen, több közülük a megszűnés szélére sodródott, holott mindössze évi 1 milliárd forintból meg lehetne oldani színvonalas működtetésüket. A magunk részéről GMO-k helyett inkább lelkesednénk a génbankokban őrzött csodálatos ízű, színű, formájú, alkalmazkodóképességű tájfajták iránt, melyek talán éppen azokat a tulajdonságokat hordozzák, melyek előállítására dollármilliókat költenek egy labor mélyén. Ráadásul a megőrzött régi fajták egyben a jövő fajtái is. A sebesen növekvő energiaárak időszakában, különösen az olajcsúcsot követően újra fontossá válik, hogy kevés fosszilis energiaráfordítással lehessen termelni. A helyileg alkalmazkodott fajták a természet energiáit hasznosítják, így olcsóbb lehet a termesztésük. Csakis ezek mihamarabbi köztermesztésbe vonása és felszaporítása hozhat stabil, változatos, természeti környezetre épülő (mező)gazdaságot és élelmiszerellátást. Vannak országok, amelyek ezt már felismerték, nálunk egyelőre ez elmaradt.

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, Fülöp Sándor korábbi megszólalásaiban, és az Érdi Gyümölcstermesztési Kutató Intézet ügyében kiadott sajtóközleményében is kifejtette, hogy „a hazai haszonnövény- és haszonállat-génkészlet megőrzése állami feladat, amely nem csupán nemzetközi egyezményben vállalt előírás, hanem hazánknak hosszú távú nemzeti érdeke. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében végrehajtott növényi, illetve állati gének megőrzése az egészséges környezethez való alapvető jog részét képezi. A génbankok a nemzeti vagyon részei, amelynek megőrzése a jelen és jövő nemzedékek számára kiemelt jelentőségű állami feladat.”

Ennek alapján minden magyar döntéshozónak alapvető kötelessége és felelőssége ennek szellemében eljárni, a sajtó tiszteletreméltó képviselőinek pedig hiteles és elfogulatlan tájékoztatást adni az állampolgárok számára.

Az Élőlánc Magyarországért javasolni fogja az új Országgyűlésnek, hogy kiemelt témaként kezelje a génkészletek legmagasabb szintű megőrzését, a magyar növénynemesítés és vetőmagtermesztés helyzetének stabilizálását. Szükségesnek tartjuk a GM-növények engedélyezésének újbóli szigorú áttekintését és e területen a nemzeti szempontok érvényesítését az Európai Unió szintjén is.

Magyarországnak határoznia kell az ország mezőgazdaságának jövőbeni sorsáról, arról hogy természet közeli, vidékmegtartó, minőségi termék-előállítás felé vegye az útját vagy szabadalmaztatott idegen fajtákkal – amelyben lemond hasznának jelentős részéről – tömegtermelésre szakosodjon. El kell érni, hogy hazánk természeti értékeivel, amelybe talajaink életközössége és örökölt fajtakincsünk tartozik az önrendelkezési jogunk megmaradjon.

Az Élőlánc Magyarországért elnöksége

Kapcsolat:
Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök

Kapcsolódó cikk:
GM-krumpli: őszig nem lesz moratórium

Forrás: Élőlánc