Út az életszerű a kistermelői szabályozás felé

 

Tárgyalást folytattak a kistermelők érdekképviseletét felvállaló társadalmi szervezetek képviselői a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával, Dr. Ángyán Józseffel. A civilek szerint még rengeteg a probléma a kistermelői élelmiszer-előállítás és -forgalmazás szabályozásában. A tárca a jogszabályi környezet felülvizsgálata során a szervezetek javaslatait is figyelembe veszi.

A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárstratégiájának egyik fő célja a hazai kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások helyzetének javítása. Az intézkedések közé illeszkedik a kistermelői termék-előállítás és -értékesítés jogszabályi környezetének ésszerűsítése, mely a helyi termékek piacra jutását segítheti elő. E munka tárcák közötti együttműködést kíván. A vonatkozó jogszabályok jelentős része a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, más részük az Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, de felülvizsgálatra szorulhatnak önkormányzati rendeletek is.
A hazai kistermelők érdekében fellépő 76 civil szervezet* képviselői november 12-én tárgyalást folytattak a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárával és szakértőivel.
Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja a teendőkkel kapcsolatban elmondta: „A kistermelői rendelet nyári módosításának hatására szűkült a közvetlen kistermelői értékesítés határa az állati és a feldolgozott termékek esetében. A civilek és a kezdeményezéshez csatlakozó magánszemélyek kérik a kormányt, hogy legalább a közvetlen értékesítés számára tegyék lehetővé, hogy a korábbi, bővebb értékesítési lehetőséget állítsák helyre.
Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének képviselője szerint: „Hiába változtak a pálinkaelőállítás szabályai, falusi vendégasztal szolgáltató ma nem adhat saját italából a vendégeinek, csak ha üzlettel rendelkezik, ha megfizette a teljes jövedéki adót és ha maximum 2 literes zárjeggyel ellátott palackból teszi ezt. Az üzlet létesítésével kapcsolatos kötelezettségek és költségek életszerűtlenek a falusi vendéglátásban.”
Batternay Anita, közgazdász, a Magyar Ízek Háza, a Prémium Hungarikum bolthálózat képviselője a civilek kereskedelmi szakértője hozzátette: „A kereskedelmi jogszabályok sora nem engedi a kistermelői termékeket a boltokba, hiába nyitott ebben az irányban a kistermelői rendelet. Például a jelölésre vonatkozó szabályok, a minőségmegőrzési idő engedélyeztetése, stb…
Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: fontosnak tartja a helyzet javítása érdekében a civilek javaslatait.
A kis- és közepes léptékű élelmiszer-előállítást és -értékesítést érintő jogszabályok felülvizsgálata, a készülő új agrárstratégiához illeszkedően hamarosan megkezdődik.
 

 Háttér

A kistermelői érdekeket képviselő 76 civil szervezet* a következő főbb javaslatokat, illetve kezelendő problémákat fogalmazta meg a fentieken kívül:
– A kistermelők az ország bármely rendezvényén kitelepülhessenek, hiszen ezt úgyis a szervezők koordinálják. (Pl. Kapolcs, sajtfesztivál stb.).
– Kistermelő, ha beregisztrált az MgSzH-hoz, még nem értékesíthet! Be kell jelentenie a kereskedelmi tevékenységet az értékesítés helyei szerinti összes jegyző felé a 210/2009 kormányrendelet szerint, majd két oldalas dokumentumon. Ez teljességgel életszerűtlen. Célul kell kitűzni az egyablakos rendszert, azaz azt, hogy egy egységes engedély elegendő legyen az értékesítéshez.
– Magyarországon minden élelmiszer előállító helyen évente legalább egyszer ivóvíz vizsgálatot kell végeztetni, mintegy 30 000 Ft-ért. Még abban az esetben is, ha a közüzemi hálózati vizet használnak! Ausztriában a kistermelők ilyen esetben mentesülnek a vizsgálat alól, hisz ez a víz megy az óvodába is, a szolgáltató felelőssége a minőség biztosítása és az esetleges riadólánc elindítása.
– Falusi és agroturisztikai szolgáltatások (kézműves foglalkozások és termékértékesítés, rendezvény lebonyolítás (pl.: szüret) végzése az előző kormány által megszüntetett kormányrendelet miatt most inog. Se TEÁOR szám, se szakmakód, így az érkező iskolásokat nem tudják fogadni, hisz vendégasztalról nem adhat számlát, másról meg nem tud.
– Joghézag van a kenyér és pékáru készítőkre vonatkozólag a falusi vendégasztal szabályozásánál, hiszen ritkán sütnek saját búzából kenyeret.
– Szükséges megalkotni a termelői vásár (piac) fogalmát a szomszédos országokéhoz hasonlóan egyszerű, költséghatékony üzemeltetési, engedélyeztetési és higiéniai előírásokkal.

A fentieken kívül még sor probléma akadályozza az életszerűséget, melyek kezelést igényelnek. (Pl.: rovar- és rágcsálóirtás, trágya kezelés, veszélyes hulladék – pl. toll – elszállíttatás, számlaadás kötelezettsége; egyéni vállalkozó / őstermelő / kistermelő kategóriáinak egybemosódó definíciói, egészségügyi-kiskönyv szükségessége az értékesítésnél, új közétkeztetési törvény megalkotásának időszerűsége, OBI minősítési díjak, hatósági díjak, HACCP- Jó Higiéniai Gyakorlat stb.).

*A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület koordinációs munkáját az NCA működési, az Ökotárs Alapítvány Adományi programja, és a Képességek a sikerért 2010”, valamint a Integrált tájfejlesztési program
a víz- és tájgazdálkodás hatékonyságának fejlesztésére  a Tisza vízgyűjtőn (ILD) programok segítik.

Csatlakozó, együttműködő szervezetek:
Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara; Beretzk Péter Természetvédelmi Klub; Bihar Közalapítvány; Bors Alapítvány; CEEWEB a Biológiai Sokféleségért; Csermely Egyesület; CSEMETE Egyesület; Cserhátalja LEADER Nonprofit Kft.; Csongrád és térsége Biokultúra Egyesület; Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesület; Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (ÉLOSZ); E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület; Energia és Környezet Alapítvány; Észak Magyarországi Biokultúra Egyesület; Európai Civil Koordinációs Egyesület (ECKE); Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ); Fauna Alapítvány; Fejér megyei Paktum Egyesület; Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület; GAIA Ökológiai Alapítvány; GATE Zöld Klub Egyesület; Gömöri Környezet- és Tájfejlesztő Egyesület (GKTE); Győr-Moson Sopron Megyei Agrárkamara; HANGYA Szövetkezeti Együttműködés; Hegypásztor Kör Oszkó; Hortobágy Közalapítvány; Hulladék Munkaszövetség; Inspi-Ráció Egyesület; Kalocsa környéki Környezetvédelmi Egyesület; Kecskeméti Fogyasztó és Vidékvédő Egyesület; Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület; Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht.; Kiskunsági Nők Egyesülete; Kiszombori Faluépítő Közösségi Közhasznú Kft.; Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata; Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány; Magyar Biokultúra Szövetség; Magyar Faluszövetség; Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE),; Magyar Környezetgazda Egyesület; Magyar Közlekedési Klub; Magyar Ökologiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT); Magyar Pékek Fejedelmi Rendje; Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete; Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ); Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség; Messzelátó Egyesület; Moccantó Egyesület; Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért; Nyitott Kert Alapítvány; Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület; Ormánság Alapítvány; Öko-forrás Közhasznú Alapítvány; Ökorégió Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Egyesület; ÖKOTÁRS Alapítvány; Piacfejlesztési Alapítvány; Polyán Egyesület; Pro Vértes Alapítvány; Reflex Környezetvédő Egyesület; Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület; Természetbarát Diákkör; Természetes Életmód Alapítvány; Tiszatáj Közalapítvány; Tudatos Vásárlók Egyesülete; Túravezető Oktatók Sport Egyesülete; Vackor Környezet- és Természetvédelmi Egyesület; Vállalkozók Közép-magyarországi Regionális Szövetsége; Védegylet; Viadukt Alapítvány a Társadalmi Kommunikáció Fejlesztéséért; Visnyeszéplaki Faluvédő és Közművelődési Egyesület ; VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete; Zöld Akció Egyesület; Zöld Fiatalok Egyesület; Zöld Folyosó Közalapítvány; Zöld Pihenő Alapítvány, Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület;
A facebook oldalon 480 magánszemély csatlakozott még a közvetlen kistermelői értékesítés határának szűkülése ellen.