Rólunk
Kik vagyunk és mit teszünk?
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület célja a Tisza folyó vízgyűjtőjén élők megélhetési lehetőségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megőrzése és gyarapítása, hogy e táj lakói jó életminőségben és biztonságban élhessenek. A Szövetség olyan gazdálkodási mintákat kíván elterjeszteni, melyek megvalósítják ember és folyó fenntartható együttélését: a tájak adottságainak megfelelnek, az élet gazdag változatosságát gyarapítják és a tájban élő emberek boldogulását segítik elő.
E cél megvalósítása érdekében együttműködésre hívtuk a tiszai Alföld önkormányzatait, gazdálkodóit, a tudomány képviselőit, civil szervezeteket, illetve bárkit, aki e térség felvirágzásáért tenni akar. Nem csak a Tiszáért és árteréért dolgozunk, de a mellékfolyók, így a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Hernád, a Sajó, a Körösök, a Maros, a Zagyva völgyeiben élőkért és az ott található természeti értékekért is. E természeti egységet, a tiszai Alföldet, Magyarország területének egyharmadát és a Kárpátok bérceinek vízválasztóján innen eső területeket – Széchenyi után – egységesen Tiszavölgynek hívjuk. Ez a SZÖVET elsődleges működési területe.
A feladat nem kicsi: a térséget rendszeresen fenyegeti az árvíz, a belvíz, az aszály, veszélyben vannak természeti értékeink, de az ország gazdasági, társadalmi szempontból legrosszabb helyzetű térségeit is itt találjuk. Jelentős a munkanélküliség, alacsonyak a jövedelmek. A falvak lakosságában egyre nagyobb arányban vannak az idősek, a fiatalok közül sokan elköltöznek. A kistelepülések intézményeit (óvoda, iskola, orvosi rendelő, posta) egyre több helyen szüntetik meg. Sok helyen felszámolták a vasúti közlekedést, számos helyen már a buszjáratot is.
Mindezek a problémák egymástól nem függetlenek. A SZÖVET olyan megoldásokat kíván kidolgozni és megvalósítani, amelyek képesek e gondokat egységesen kezelni. A Tiszavölgy fejlődésének kulcsa az, hogy az itt élők a természet nyújtotta lehetőségekkel bölcsen gazdálkodjanak. Ez egyszerre hozhat jobb megélhetést, természeti értékeink gyarapítását, sőt segíthet a szélsőséges időjárás okozta nehézségek kiegyenlítésében. Egyesületünk nem csak elméletben, de a mindennapokban is segíteni igyekszik azért, hogy mindez ne álom, hanem valóság lehessen.
Megalakulás
A Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) 2006. június 29-én alakult meg Nagykörűben, bírósági bejegyzésére 2007. márciusában került sor. 2006-2008-ig a SZÖVET-nek a Beregben, a Bodrogközben, a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet környékén, a Borsodi Mezőségben, Nagykörűben és környékén, a Nagy-Sárréten (Túrkevén és környékén) és a Kis-Sárréten (Biharugrán és környékén) akciócsoportjai is működtek. Az egyesület legtöbb tagja e területeken él.
Támogatás az Egyesület indulásához
A SZÖVET megalakulását és munkáját segítette az „Élő Tiszáért” elnevezésű program 2008-ig. A 2005-ben indult, hároméves programot a Környezetvédelmi Világalap forrásaiból (GEF) az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) támogatta. Társfinanszírozóként a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) segítette a munkát. A kivitelezéséért a KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága felelt, irodájának pedig a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság adott otthont. E program célja volt, hogy a biológiai változatosság megőrzését, gyarapítását szolgáló ártéri tájgazdálkodási rendszert tegye meghatározó gazdálkodási formává a Tisza vízgyűjtőjén. Célja tehát egybevágott a SZÖVET céljaival. Az „Élő Tiszáért” Program a SZÖVET „saját lábra állását” támogatta 2007 őszéig a működési feltételek egy részének megteremtésével, a forráskeresésben, tanácsadással, és egyéb technikai segítségnyújtással.
Mikroalap
Az „Élő Tiszáért” Program tette lehetővé a Biodiverzitás Pályázati Mikroalap meghirdetését 2006 decemberében. Az azóta lezárult és elbírált támogatási lehetőség a SZÖVET hat Akciócsoportjának területén működő 50 egyéni gazdálkodó, illetve szervezet számára ítélt oda összesen közel 40 millió forintot. Egy-egy pályázó maximum 950 ezer forint összeget kaphatott. A támogatás segítségével a helyi, természetkímélő gazdálkodást elősegítő tevékenységek valósulhattak meg.
Érdekképviselet a tájgazdálkodás feltételeiért
Egyesületünk egyik fontos célja, hogy a magyar vidék, ezen belül a Tisza völgyének gondjaira felhívja a döntéshozók figyelmét. Fellépésünkkel biztosítani kívánjuk a térséget érintő állami programokban a természetkímélő gazdaságfejlesztés, különösen az ártéri tájgazdálkodás lehetőségeit. Annak érdekében, hogy a Tiszavölgyben élők fenntartható fejlesztéssel kapcsolatos elképzelései közül minél többet megismerhessünk, 2006. januárjában Tokajban rendeztünk konferenciát, közel 130 résztvevővel, a sajtó komoly érdeklődése mellett.
2006. március 10-én tettük közzé a Memorandum a Tiszáról című dokumentumot. A Memorandum kezdeményezői között találjuk a VTT Önkormányzati Tanácsot, mely a programmal érintett 42 önkormányzatot képviseli, a WWF Magyarországot, a Borsodi Mezőség Gazdakört és Aradi Csabát, a Debreceni Egyetem címzetes docensét. A Memorandumhoz 23 civil szervezet, 27 gazdálkodó, illetve gazdálkodó szervezet, 4 önkormányzati társulás, 31 önkormányzat, a tudomány 17 képviselője és 19 egyéni támogató csatlakozott. A Memorandum aláírói leszögezték: „Úgy ítéljük meg, hogy az árvízvédelmi, vidékfejlesztési és természetvédelmi prioritásokat egyforma súllyal kezelő komplex koncepció és az ezt lefektető jogszabályok lehetnek egyedül alkalmasak arra, hogy a Tisza árterén élők számára a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése ne károkat okozzon, hanem hasznot hajtson. Elutasítunk minden olyan koncepciót, mely a három prioritás közül egynek (pl. árvízvédelem) rendeli alá a VTT megvalósítását.”
2007. szeptember 19-én elfogadták az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP). A SZÖVET az anyag több mint egy éves egyeztetése alatt folyamatosan figyelemmel kísérte a Programot, több alkalommal szóbeli és írásbeli véleményt adott a kidolgozó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felé. Többek között ennek is köszönhetően a Program számos ponton kedvező irányba módosult. Fontos változásnak tekinthető, hogy bekerült a Vizes élőhelyeken történő gazdálkodás intézkedéscsomag az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási lehetőségek közé. Szintén a SZÖVET és más zöld szervezetek többszöri kritikájának köszönhető, hogy az AKG lehetőségei közül a Vízerózió elleni célprogram; Vízvédelmi célú területpihentetési célprogram; a Tájgazdálkodási célú gyeptelepítés és hasznosítás célprogram – VTT területen és a Vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram – VTT területen már 2008 tavaszán megnyíltak, szemben más programokkal, amelyek csak 2009 tavaszán indultak.
Az ÚMVP összességében úgy tűnt, hogy nem a hazai kis- és közepes méretű gazdálkodók megsegítését helyezi előtérbe, hanem a nagyüzemek és a beszállító iparágak számára jelent nagy üzletet. Ezt a SZÖVET több más hazai zöld szervezettel együtt, közös levélben jelezte az Európai Unió Bizottsága Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságának és kérte, hogy a Programot dolgoztassa át. A levelet aláíró Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Természetvédők Szövetsége, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szövetség az Élő Tiszáért és WWF Magyarország a továbbiakban is fellépett azért, hogy az ÚMVP forrásai a vidéken élők érdekeit minél jobban szolgálják.
Kifogásoltuk, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének koncepcióját 2007-ben felülvizsgálták. Eszerint a VTT teljes megvalósítása 25 (!) év alatt fejeződne be. 2013-ig csupán hat tározó terveztek és kétséges, hogy ezek alkalmasak-e a tájgazdálkodás megvalósítására. A Szövetség az Élő Tiszáért és a WWF Magyarország nyílt levélben követelte a minisztertől a tervezet felülvizsgálatát.
Kistermelői, helyi termék érdekképviselet
Civil és szakmai összefogással sikerült részben elérni a kistermelői jogszabály módosítását. Rugalmasság és a hagyomány elvén az Ökotárs Alapítvány és az Accenture: Képességek a sikerért 2010 támogatás segítségével benyújtottuk a Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatót. Elkészítettük a Helyi termelők, helyi termékek a rendezvényeken – Kisokos kistermelőknek és rendezvényszervezőknek című útmutatót. Honlapunkon JOGSEGÉLY menüpontot működtetünk. Közétkeztetés témában szakmai konferenciát rendeztünk társszervezőként.
Ezen feladatköröket idővel átvette a SZÖVET tagjai által alapított és azóta is jól működő Kislépték Egyesület.
Ismeretterjesztés
A beregi Akciócsoport adta ki az Ár-Tér című lapot, a nagy-sárrétiek a Kevi tájgazdálkodási hírmondót és a Nagy-sárréti hírmondót. A kis-sárrétiek gondozásában jelent meg az Ugrai pillanatok. A SZÖVET lapja a Tiszavölgy. Az Akciócsoportok szervezésében 2007 őszén-telén gazdafórum sorozatot tartottunk, melyen bemutattuk a gazdálkodók számára a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási lehetőségeket. Az első ilyen fórumot 2007. október 19-én, Túrkevén tartották.
Tudományos munka
A SZÖVET a téma szakértőinek bevonásával kézikönyvet készített arról, hogy az ártéri tájgazdálkodás hogyan megvalósítható és hogyan tehető jövedelmezővé a XXI. század Magyarországán. A kiadványt “Szelídvízország” címmel tettük közzé honlapunkon.
A Tiszavölgy problémái ugyanakkor nem elválaszthatók a magyar vidék problémáitól. A SZÖVET nem pusztán „a legmagyarabb folyó” mentének fejlesztéséért dolgozik, de a hazai vidék fenntartható fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalás kidolgozásában is részt vett. „Az Országos Civil Fórum ajánlásai a vidékért” című anyagot a 2007. június 15-én, Gödöllőn megtartott Arat a magyar című konferencián vitatták meg. A konferencia társszervezője a SZÖVET volt.
Az Egyesület 2007. március 23-án Vidékgazdaságért rendezett konferenciáján neves előadók közreműködésével vitatta meg, hogy mire lenne szüksége a vidék gazdálkodóinak a jobb megélhetéshez.
TÁJ-KÉP – SCENES Projekt Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete (TAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és az Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz, MTA-BCE Kutatócsoport együttműködésében, a SCENES – ADAM EU FP6 kutatási projektek szakmai támogatásával Tiszai Alföld Jövőkép (TÁJ – KÉP) – 2008-2009 program indult. EU-s kutatási program részeként az élhető Tisza mente jövőképét dolgozta ki az itt élők és szakértők bevonásával. A munkafolyamat eredményeként az európai kutatási folyamatba becsatornázott eredmények mellett ajánlások készültek a magyar Országgyűlésnek e vidék felemelése érdekében. A Tiszai Alföld jövőkép építés a nemzetközi előrejelzések és jövőképek (GEO4, MA, IPCC) mentén a hazai tiszai vízgyűjtő hosszútávú (2050-re szóló) jövőképét (jövőképeit) fogalmazta meg széles társadalmi bevonásra építve, két szinten: Nemzeti Panel Konferenciák és Regionális Műhelymunkák keretében. A program előkészítését, munkáját, hatékony szakpolitikai kapcsolódásait és ajánlásainak elfogadtatását Tanácsadó Testület segítette.
WATERISK Szélsőséges területi vízkészlet-kockázatok hatékony, fenntartható kezelési alternatívái közép- és hosszútávra. A projekt célkitűzései voltak egy vízgazdálkodási döntéstámogató rendszer kiépítése (adatrendszer és szoftver fejlesztés, DSS kommunikációs felület) és a hozzá kapcsolódó szakmai tanácsadói tevékenység megalapozása az Alföld gazdasági versenyképességének növelése és vízgazdálkodási kockázatainak csökkentése érdekében. A projekt termékének megcélzott piaca a térség gazdasági szereplői és az állami, önkormányzati szektor volt. E munkában a SZÖVET alvállalkozóként vett részt. Az eredményeket 2011-ben, a Waterisk – Jövőképtől a vízkészlet-kockázatokig című kiadványban foglalták össze.
Integrált tájfejlesztési program (ILD) A víz- és tájgazdálkodás hatékonyságának fejlesztésére a Tisza vízgyűjtőn (Integrated land development (ILD) program to improve land use and water management efficiency in the Tisza basin). Az ENSZ Fejlesztési Programjának Környezeti Alapja (UNDP-GEF) a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsággal (ICPDR) egy közös vállalkozás keretében, az Európai Unió Víz Keretirányelvének útmutatása szerint integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervet készített a Tisza folyó vízgyűjtőjére is. Ennek a nagyobb lélegzetű fejlesztésnek 3 terepi mintaprogramja volt (demonstration projects), amibe az ártéri tájgazdálkodás módszereinek fejlesztése is bekerült a SZÖVET alprojektje keretében. Egyesületünk a nagykörűi ártéri öblözet területén az MTA Talajtani kutatóintézetével közösen indított kísérleti programot. Az eredmények itt megtekinthetők. A legfontosabb eredmény az angol és magyar nyelven is elkészült összegző tanulmány.
Piacépítés
Az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának egyik kulcsa, hogy jövedelmezővé tudjuk tenni. Ennek csak egyik fontos feltétele, hogy megfelelő támogatásokhoz lehessen jutni. Nélkülözhetetlen, hogy a megtermelt egészséges és finom élelmiszerek, az ügyes kezű kézművesek termékei jó áron eladhatók legyen. A SZÖVET munkatársai és Akciócsoportjai a helyi termelők számára segítséget nyújtottak abban, hogy termékeik piacra juthassanak.
Tájboltok, Tájtermék polcok A védjegyes termékek piacra jutását olyan értékesítő egységek megkeresésével is segítettük, amelyek vállalták ezen termékek értékesítését.
Közvetlen értékesítési akciók / Befőző napok Dömping időszakban, 2300 előfizetővel rendelkező heti hírlevelünk segítségével vásárlási akciókat hirdettünk meg, előrendelési lehetőséggel. Munkánk 2009 nyarán a Meggymentő akcióval indult.
Facsemete vásár 2009-2010 tavaszán és őszén, főképp tájfajta, régi fajta, hazai fajta facsemete kínálatot hirdettünk meg, több termesztő, faiskola bevonásával, nagy sikerrel. (Szomolyai fekete cseresznye; húsvéti rozmaring alma; batul alma; árpával érő körte; bereczki birsalma; besztercei szilva; pallagi óriás köszméte…)
A MI MENZÁNK, a MI MENÜNK felhívások Egy évben két nap, amikor a helyi ételspecialitásoknak, büszkeségeknek kell az asztalon lenniük, helyi alapanyagokból, fajtákból többnyire. Első, 2011. január 21-i felhívásunkra mintegy 4000 gyermek és felnőtt fogyaszthatta a helyi büszkeségeket. Csíramálé, csimbókleves, kukorica prósza… A júniusi és szeptemberi hónapokban idénygyümölcs, idény zöldség napokat hirdettünk meg (szamóca, meggy, cseresznye, szilva, paradicsom napok).
Élő Tisza védjegy A (SZÖVET) bejegyeztette az „Élő Tisza” védjegyet. A védjegy célja, hogy a Tisza-menti gazdálkodók, szállásadók, termékelőállítók, szolgáltatók számára segítse a piacra jutást. A felhasználó a szerződésben szereplő termékekre vagy szolgáltatásokra felhasználói jogot kap a jogtulajdonostól. A SZÖVET ellenőrizheti a védjeggyel megjelölt termékek vagy szolgáltatások körét és minőségét, hogy megfelel-e a szerződésben foglaltaknak. A védjegy a fogyasztónak különleges minőséget kínál. Ezért a felhasználók a szerződésben vállalják, hogy termékük megfelel a nyilatkozatban foglaltaknak. Az Élő Tisza termékekkel budapesti helyszíneken rendszeresen lehet találkozni.
A 2019-es közgyűlés tisztújítást és szerkezeti változásosat hozott: igyekszünk igazodni a szerényebb forrásokhoz. A letisztult működéshez igazítottuk a struktúrákat, az utóbbi években a SZÖVET tevékenysége 2 “tagozatban” szerveződik és jelenik meg. Egyrészt az Élő Tisza piacok működtetésében (“PIACTÉR”), másrészt a tájgazdálkodás (helyes vízgazdálkodás – vizes helygazdálkodás) szakmai-tudományos képviseletében (“TUDÁSTÁR”). Ezt tükrözi megújult honlapunk is – 2019 folyamán évtizedes , időközben korszerűtlenné vált honlapunkat sikerült új felületre tenni, az archív anyagok átmentésével ez lesz a továbbiakban kirakatunk a világhálón.
A VízVÁLASZTÓ Projekt 2019-20-as projektünk a “Vízválasztó – Válaszd a vizet” címmel szakmai fórumokat és ismeretterjesztő kisfilmeket tartalmaz, a Zöld Forrás pályázat támogatásával. Az egyeztetési folyamat fontos eredménye és dokumentuma, az “Alapelveink” aktuális megjelenése a “VizVálasztó Nyilatkozat“, illetve hogy 8 év után újra sikerült filmes formában ismeretterjesztő anyagokat készítenünk. A közösségi média információs szerepének növekedésével reméljük a mi VízVálasztó csatornánkat is tudjuk majd töltögetni. (A Projekt részletesebb ismertetője külön oldalon olvasható.)
Együtt kívánunk működni mindazokkal, akik a Tisza és mellékfolyói természeti értékeinek és az itt élők jólétéért tenni kívánnak. Ha Ön is szeretne munkánkban részt venni, kérjük, írjon nekünk az elnok@elotisza.hu címre!
